Az Európai Bírósághoz fordulhatnak

Dumitru Costin, a BNS elnöke csütörtökön közölte,várható volt a kifizetés elhalasztása azok számára,akik bírósági úton szerezték vissza bérüket,s a további halogatás sem kizárható,az érintett költségvetési alkalmazottak azonban válaszadásra készülnek,akár az Európai Bírósághoz is fordulhatnak.

Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke azt mondta, a képviselők szerdai döntése arra vall, hogy a bérek kifizetésével kapcsolatos ígéretek alaptalanok voltak, és az oly rég várt gazdasági növekedés késlekedik, ami azt jelenti, hogy nem zárható ki e kifizetések további késlekedése.

Dumitru Costin közölte, azok a költségvetési dolgozók, akiket a döntés érint, válaszadásra készülnek, az ügyvédekkel folytatott megbeszélések után azt is fontolgatják, hogy ügyüket az Európai Bíróság elé viszik, mivel ott tárgyaltak hasonló eseteket.

Amikor hat-hét vagy több éves halogatással van dolgunk, egyértelmű a jogsértés – magyarázta a szakszervezeti vezető.

A költségvetési alkalmazottak által bírósági úton visszaszerzett bérek kifizetésének a 2009/71. sürgősségi kormányrendeletben előírt 2012. december 31-i határidejét 2016. december 31-re halasztotta a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottsága, és arról is határozott, hogy módosítják az összegek visszafizetésének éves százalékarányát is.

„A költségvetési személyzetnek bírósági ítéletek által megszabott bérének kifizetése, melynek végrehajtási határideje 2011. december 31., a következő eljárás szerint történik: 2012-ben a végrehajtandó összeg 5 százalékát, 2013-ban 13 százalékát, 2014-ben 25 százalékát, 2015-ben 25 százalékát, 2016-ban 35 százalékát” - áll a költségvetési-pénzügyi bizottság egyöntetűen elfogadott előzetes jelentésében.

A módosítás előtt a 2009/71. sürgősségi kormányrendelet értelmében a 2009. december 31-ig kifizetendő összegeket a következők szerint kellett volna kifizetni: 2010-ben azok 34 százalékát, 2011-ben 33 százalékát, 2012-ben 33 százalékát.

Marian Eugenia Barna, UNPR-s képviselő, a költségvetési-pénzügyi bizottság elnöke azt mondta, azért volt szükség e módosításra, hogy a kormány tartani tudja az idénre és a következő évekre megszabott költségvetési deficitet.

A költségvetési-pénzügyi bizottság módosítás nélkül átvette a jogi bizottságtól a 2009/71. sürgősségi kormányrendeletről szóló jelentést, megállapítva, hogy a két jelentés azonos. A képviselőház a döntéshozó kamara.

A MEDIAFAX hírügynökség áprilisban ismertette a dokumentumot, mely szerint a kormány fontolgatja a költségvetési alkalmazottak által bíróságon visszaszerzett bérei jövő évben kifizetendő részének csökkentését 34 százalékról alig 5 százalékra, így tartva be az összes közalkalmazott fizetésmegvonásának teljes visszaállítására tett vállalását.

A csökkentést azzal indokolták, hogy e fizetések a törvény által jelenleg előírt arányban való megtérítése lehetetlenné tenné a szociális partnerekkel szemben tett vállalást, hogy a 2010-es fizetésmegvonásokat visszafizessék.

„A bíróságon megítélt összegeknek a 2009/71. sürgősségi kormányrendeletben előírt arányban való visszafizetése lehetetlenné teszi a kormánynak a szociális partnerekkel szemben tett vállalását, azaz a 2010-ben jóváhagyott fizetéscsökkentések visszafizetését. Tekintettel a bírósági ítéleteknek a személyzeti költségeket érintő jelentős kihatására, a kifizetések más elosztási módját javasoljuk, azaz 2012-ben 5 százalék kifizetését, ami 0,5 milliárd lejt tesz ki, és akkor 2012-ben is lehet majd fizetésemelést eszközölni, mely lehetővé teszi a 2010-es bércsökkentések teljes visszafizetését” - állt a dokumentumban.

A költségvetési alkalmazottak által 2010. december 31-ig bírósági ítélettel visszaszerzett teljes összeget 7,5 milliárd lejben határozták meg, ilyenformán jövő esztendőben körülbelül 3 milliárd lejt kellene visszafizetni, ami a 2012-re számított bruttó nemzeti termék 0,5 százalékát teszi ki, az inflációs együtthatóval együtt.

Mediafax