Brâncuşi-nap

Ma a világ több országában is (a román nagykövetségek, konzulátusok, kulturális intézetek közreműködésével) megemlékeztek a nagy román szobrász, Constantin Brâncuşi születésének évfordulójáról (1876. február 19.), amelyet idén hangsúlyosan megünnepelnek annak kapcsán is, hogy március 16-án lesz halálának 60. évfordulója.

A Nemzeti Brâncuşi-nap nehezen született meg: a 2015 februárjában az Ideea Contemporană Alapítvány elnöke által benyújtott kezdeményezést a román szenátus elutasította, a képviselőház, döntő fórumként azonban felkarolta, majd az év vége felé törvény lett belőle, amelynek indoklásában az szerepel: a Brâncuşi-nap „erkölcsi jóvátétel a művész számára azért a megaláztatásért, amely a román állam részéről érte”. Halála előtt ugyanis (a Párizsban elhunyt) művész a román államra akarta hagyni el nem adott műveit és szerszámait, a kommunista hatalom azonban az akkor már rég nemzetközi hírű művészt, a XX. század egyik legnagyobb szobrászát dekadensnek minősítette és visszautasította ajánlatát.

***

A Gorj megyében született Brâncuşi Craiován, Bukarestben végezte tanulmányait, majd 1904-ben Budapest és Bécs érintésével gyalog ment Párizsba, ahol tovább tanult. 1938-ban fejezte be a ma is Târgu Jiuban látható szoboregyüttest (A hallgatás asztala, A csók kapuja, Végtelen oszlop – ez utóbbit a háborúban elesett hősök emlékének szánta.)