„Bukarestben sokaknak fogalmuk sincs a románok és a magyarok gondjairól”

Dan Manolăchescu, a PDL Kovászna megyei elnöke úgy érzi, „az utóbbi időben Bukarestben nagyon sokan semmit nem értenek vagy nem akarják érteni a háromszéki románok és magyarok gondjait”.

Dan Manolăchescu, a PDL Kovászna megyei szervezetének elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, „mindinkább az az érzése”, hogy Bukarestben sokaknak fogalmuk sincs a háromszéki románok és magyarok gondjairól.

„Az utóbbi időben történtek után mindinkább az az érzésem, hogy Bukarestben sokan nem értik, vagy nem akarják érteni a háromszéki románok és magyarok problémáit” – mondta Manolăchescu.

A román társadalom húsz év után sincs felkészülve a vitára a román–magyar együttélésről, különös tekintettel a Székelyföldre – mondta a PDL Kovászna megyei szervezetének elnöke.

„Azt hiszem, húsz év alatt sem tudtunk felkészülni a vitára a székelyföldi román–magyar együttélésről, ez azt jelenti, hogy várnom kell még néhány évet, amíg ismét felvethetem ezt a témát” – fejtette ki Manolăchescu.

Elmondta, hogy hét évvel ezelőtt próbálkozott először, mint a Közösségért Alapítvány alapítója és elnöke, amely a multikulturalizmus, az együttélés és a biztonságos etnikumközi kapcsolatok szorgalmazója.

„Megpróbáltam most, politikusként is, legutóbb a Mítoszok a Székelyföldön című könyv internetes változatának bemutatásával” – állítja a PDL Kovászna megyei elnöke, hozzátéve, hogy ez a könyv rávilágíthat a székelyföldi magyarok és románok közötti kapcsolatok valós problémáira.

„E könyv értéke a normalitás és a normalitásra való felhívás. Egy ilyen könyvnek semmi értelme nem volna egy normális társadalomban, olyan térségben, ahol az etnikumok természetes módon élnek egymás mellett, ám a nacionalista szélsőségességek igenis jogossá teszik, mondanivalóval ruházzák fel ezt a könyvet” – összegzett Manolăchescu.

Dan Manolăchescu 2009 nyarán mutatta be első könyvét, melynek címe: Mítoszok a Székelyföldön – székelyföldi román–magyar együttélési kézikönyv.

A szerző akkor azt mondta, nem tudományos munkáról van szó, csupán az idők során a Székelyföldön és Erdélyben tett empirikus újságírói megfigyeléseinek eredményét vetette papírra.

„Ez a könyv azoknak szól, akik még képesek meglátni és meghallani dolgokat. Azoknak, akik még hiszik, hogy az ország szívében lévő megyék nem hasonlítanak sem Koszovóra, sem Transznisztriára. De főként azoknak szól, akik mosolygó arcú szomszédokkal szeretnének szembemenni, attól függetlenül, hogy milyen nyelven köszönnek egymásnak” – írja a szerző a kötet előszavában.

(Mediafax)