„Erőltetett a nyolc megyébe való tömörítés”

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke kedden kijelentette: erőltetett lenne az ország közigazgatási átszervezése a jelenlegi nyolc fejlesztési régióra alapozva, hiszen 300-400 kilométert kellene utazni egy-egy gond megoldásáért.

Hozzáfűzte: az RMDSZ-nek van saját tervezete a területi-közigazgatási átszervezésről, amelyet a parlament elé terjesztettek, és amely 15-16 régióról szól. „Mi abból indultunk ki, hogy a jelenlegi 8 régió nem koherens, és ezért lenne szükség 15-16 fejlesztési régióra. Alapos vita kell, a koalícióban is tárgyalunk kell a kérdésről” – mondta, hozzátéve: az RMDSZ javaslata gazdasági, szociális és történelmi szempontból is olyan változat, amelyből ki lehet indulni.

Traian Băsescu államfő kedden Londonban, a brit üzleti világ képviselőivel folytatott megbeszélésen kijelentette: Romániában még az idén sor kerülhet a területi-közigazgatási átszervezésre, hogy csökkentsék a bürokráciát, és engedjék a közösségeket saját döntésüknek megfelelően cselekedni.

„Úgy véljük, idén képesek leszünk végrehajtani a közigazgatási átszervezést, hogy csökkentsük a helyi hatóságok számát, visszaszorítsuk a bürokráciát, növeljük a városok, falvak autonómiáját, és hagyjuk a közösségeket saját döntésüknek megfelelően cselekedni a központi szintű döntések életbe ültetése helyett” – mondta az államfő.

Emil Boc kormányfő hétfőn kijelentette, szükséges a területi-adminisztratív átszervezés, hogy Románia ne kockáztassa az európai pénzek lehívásának esélyeit, a decentralizált intézmények vagy a megyei tanácsok hatásköreit a polgármesteri hivataloknak kell átvenniük.

Emil Boc kifejtette, hogy a decentralizációt a legutolsó szintig végre kell hajtani, a decentralizált intézményekre vagy a megyei tanácsokra háruló feladatkörök nagy részét a polgármesteri hivatalokra kell átruházni, mert „azokhoz áll közelebb az állampolgár”.

A miniszterelnök rámutatott, hogy az új megyei tanácsok hatáskörében marad a regionális fejlesztési politika, az európai alapok felhasználása, a beruházási alapok elosztása, az utak, a környezetvédelem.

„A mostani megyék nem felelnek meg a század kihívásainak, hogy európai pénzeket vonzzanak, és összefüggő beruházás-politikát tudjanak folytatni” – mondta Boc, példaként említve az utakat, amelyek egyik megyében kezdődnek, és folytatódnak a másik megyében.

A párthoz közeli források szerint a Demokrata Liberális Párt vezetőségének szándéka még a héten véglegesíteni az ország közigazgatási átszervezéséről szóló tervezetet.

Amennyiben a tervet a Traian Băsescu és a PDL által támogatott változatban fogadják el, Romániában nyolc régió lesz, szintén megyének fogják nevezni őket. Ugyanakkor megszűnnek a jelenlegi megyei tanácsok és a prefektúrák, mivel egyetlen adminisztratív testület működik majd megyei szinten – jelezték az idézett források.

A 315/2004-es régiófejlesztési törvény módosítására és kiegészítésére az RMDSZ összes honatyája által aláírt tervezetet terjesztett a parlament elé, amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott, és amelyet a képviselőháznak is meg kell vitatnia.

Az RMDSZ régióátszervezési törvényjavaslata szerint 16 fejlesztési régiót hoznának létre, melyek közül az egyik Kovászna, Hargita és Maros megyét foglalná magába. A régiók öt makrorégióba tömörülnének. A tervezet szerint a 16 fejlesztési régió, illetve az 5 fejlesztési makrorégió nem rendelkezne jogi személyiséggel, és nem minősülnének területi-közigazgatási egységnek.

A 16 fejlesztési régió a következő lenne: Botoşani–Suceava, Bákó–Iaşi–Neamţ–Vaslui, Brăila–Buzău–Galac–Vrancea (1-es makrorégió), Konstanca–Tulcea, Bukarest, Călăraşi–Ialomiţa–Ilfov, Giurgiu–Teleorman, Dolj–Mehedinţi–Olt (2-es makrorégió), Gorj–Vâlcea, Argeş–Dâmboviţa–Prahova (3-as makrorégió), Arad–Krassó-Szörény–Temes, Fehér–Hunyad, Szeben–Brassó (4-es makrorégió) és Kovászna–Hargita–Maros, Beszterce-Naszód–Kolozs–Máramaros és Bihar–Szilágy–Szatmár (5-ös makrorégió).

(Mediafax)