Európa jobbra rántotta a kormányt – vezet az Európai Néppárt

Továbbra is a jobbközép, kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) adja majd az Európai Parlament (EP) legerősebb frakcióját, de közben a kontinens számos országában előretörtek az EU-ellenes, euroszkeptikus erők, s Kelet-Közép-Európában nagyon lecsökkent a részvételi arány.

A hétfőn frissített és a vasárnap éjjeli számokhoz képest valamelyest módosított – de még mindig nem végleges – adatok szerint is a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választásokat.

A néppártiak a voksok 28,23 százalékával 212 mandátumot szerezhetnek a 751 tagú Európai Parlamentben.

Az európai szocialistákat ezen legfrissebb részeredmény szerint a szavazók 24,9 százaléka választotta, ami 187 képviselői helyre lehet elég.

A harmadik helyen a liberálisok végeztek a voksok 9,59 százalékával, amivel 72 mandátumhoz juthatnak.

Az erőteljesen jobboldali, populista pártok egyes összegzések szerint a voksok 18 százalékát kaphatták meg európai szinten, de egyelőre nem világos, hogy ebből milyen összetételű frakció vagy frakciók alakítása következhet.

A néppártiak listavezetője Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, a szocialistáké pedig a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke volt. A szóban forgó pártcsaládok ezeket a politikusokat csúcsjelöltjüknek választották, vagyis az unió legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az élére szánják. Az EP-hez eljuttatandó (és ott egyszerű többséggel megerősítendő) személyi jelölést azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőinek kell megtenniük – elvben és hivatalosan úgy, hogy a jelölt minősített többséget kapjon a részükről.

Diplomáciai forrásból származó értesülések szerint azonban a csúcsvezetők teljes konszenzusra törekednek, és Juncker néppárti jelölését nem csupán Orbán Viktor magyar néppárti, hanem David Cameron brit konzervatív miniszterelnök is ellenzi – nem beszélve a liberális pártállású Xavier Bettelről, aki Junckert ütötte ki tavaly a luxemburgi kormányfői székből.

Ami a többi politikai erőt illeti, a harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,59 százalékos szavazataránnyal 72 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,32 százalékkal, 55 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 5,73 százalékkal, 43 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek. A konzervatívok 5,99 százalékkal 45 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,66 százalékkal 35 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 39, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 63 lesz.