Frunda tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését

Frunda György RMDSZ-es szenátor hétfőn a MEDIAFAX-nak azt nyilatkozta, hogy tudomásul veszi, és tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság ANI-törvénnyel kapcsolatos döntését, de hozzáfűzte, véleménye szerint a szenátus a döntő ház a jogszabállyal kapcsolatosan. 

Megjegyezte, szeretné látni az Alkotmánybíróság határozatát és indoklását, mielőtt kommentálná döntésüket.

Az Alkotmánybíróság hétfőn úgy döntött, alkotmányellenes, a köztisztviselők és vezetők fedhetetlenségét vizsgáló intézet, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó 144/2007-es törvény módosítása és kiegészítése.

A határozatot közlik az államelnökkel, a parlament két házának elnökeivel és a miniszterelnökkel.

Az államelnök július 13-án küldte el az Alkotmánybíróságra az újraszavazott ANI-törvényt, arra hivatkozva, hogy vagyonvizsgáló bizottságok hatásköréről a szenátus az első ház, amely szavazhat, de döntő a képviselőház voksa.

A szenátus 2010. május 12-én fogadta el az ANI törvényt, döntő házként, azt követően, hogy Traian Băsescu államelnök kérte a jogszabály felülvizsgálatát.

A szenátorok megszavazták a jogi bizottság jelentését, amely az államelnök által javasolt módosításoknak csak egy részét fogadta el, és kiigazította az alkotmányellenesnek nyilvánított cikkelyeket. A plénum szavazata alapján elutasították, hogy egy évről három évre hosszabbítsák meg a vagyonnyilatkozatok elévülését, de nem engedélyezték a vagyonvizsgáló bizottságok létrehozatalát sem.

A vita során Cătălin Predoiu, igazságügyi miniszter azt állította, ha a szenátorok a jogi bizottság által javasolt formában fogadják el a törvényt, akkor Románia azt a jelzést küldi Európának, hogy nem érdekli az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus.

Korábban a Frunda György által irányított emberjogi bizottság visszautasította Traian Băsescu államelnök több kérését, egyebek mellett a vagyonellenőrző bizottságok létrehozatalát.

A törvény szenátusi megszavazása után Daniel Buda, a képviselőház jogi bizottságának elnöke azt kérte Roberta Anastase házelnöktől, ne küldje el kihirdetésre a törvényt, mert a szenátus által kiiktatott vizsgálóbizottságok ügyében a képviselőház a döntő testület. Daniel Buda az Alkotmány 75-ös cikkelyének 4-es bekezdésére hivatkozott, mely szerint: „Abban az esetben, ha az először megkeresett ház olyan rendelkezést fogadott el, amely az (1) szakasz szerint a saját döntési hatáskörébe tartozik, a rendelkezést véglegesen elfogadják, ha a második ház is egyetért azzal. Ellenkező esetben, csak a szóban forgó rendelkezésért, a törvény visszakerül az először megkeresett házhoz, amely sürgősségi eljárással véglegesen dönt”.

Roberta Anastase utóbb az állandó bürók véleményét kérte ki Buda javaslata kapcsán, majd bejelentette, elküldi a törvényt kihirdetésre.

Traian Băsescu államelnök a TVR műsorában azt mondta, hogy Frunda György az ANI-törvény elfogadása kapcsán Románia érdekei ellen cselekedett, és szavahihetetlenné tette az országot. Az államfő szerint Frunda nagyon pontosan tudta, mit tesz, és egyéni, illetve csoportérdekeket helyezett az ország érdekei fölé.

(Mediafax)