Gondok és következtetések a németországi járvány kapcsán

Vasárnapi sajtóértesülések szerint még mindig több mint 700-an vannak életveszélyes vagy legalábbis válságos állapotban a különböző észak-németországi kórházakban. Őket hemolitikus urémiás szindróma (HUS), azaz súlyos vérszegénység, valamint veseelégtelenség miatt kezelik.    Egészségügyi szakértők annak a nézetnek adtak hangot, hogy közülük több mint százan veseátültetésre vagy életük végéig művesekezelésre szorulnak. Ezért – hangsúlyozták – minden támogatást meg kell adni a kórházaknak, és a betegeket a lehető legjobb ellátásban kell részesíteni.    Több beteg esetében a fertőzés központi idegrendszeri károsodást, a többi között beszédzavart, emlékezetkiesést, illetve mozgáskorlátozottságot váltott ki. Az orvosok azonban reménykednek abban, hogy mindez nem lesz maradandó.    Vasárnapi adatok szerint a hasmenésjárvány németországi halálos áldozatainak száma 34-re emelkedett, és meghaladja a 4000-et a fertőzöttek, illetve a fertőzésgyanús esetek száma. Az utóbbi 48 órában ugyanakkor a korábbiaknál jóval kevesebb új megbetegedés történt, amiből a hatóságok arra következtetnek, hogy a járvány visszaszorulóban van. Ennek ellenére Daniel Bahr egészségügyi miniszter, valamint a Robert Koch országos járványügyi intézet továbbra is elővigyázatosságot sürgetett, és a higiéniai követelmények legszigorúbb betartására szólított fel.    Egy halálos áldozata van az EHEC-bélbaktérium által előidézett járványnak Svédországban is, így az áldozatok száma Európában eddig 35. Ennek kapcsán német források idézték Jakab Zsuzsannát, az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatóját, aki hangsúlyozta, hogy a mostanihoz hasonlóan súlyos EHEC-járvány a múltban még nem volt Európában. Szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a jövőben gyakori és hasonló fertőzésekkel kell számolni.    Némi megkönnyebbülést okozott, hogy a hatóságok a hét végén minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy a járványt okozó, különösen agresszív kólibaktériumot egy alsó-szászországi biokertészetből származó növényi csíra terjesztette. Kiderült, hogy több olyan személy fertőződött meg, aki a bienenbütteli üzemből származó csírafajtát fogyasztott, de a mutáns baktériumot kimutatták laboratóriumi vizsgálaton is. Az üzemben többféle csírát termesztenek, de a hatóságok azt nem közölték, hogy melyik növény csírája a "bűnös".    Továbbra sem tudják azonban, hogy maga a csíra miként "fertőződött meg". Erre vonatkozóan változatlanul két teória van: vagy az üzem által külföldről importált mag tartalmazta már a baktériumot, vagy pedig az öntözésre használt víz okozta a fertőzést.    Mindenesetre Ilse Aigner mezőgazdasági miniszter a növényi csíra termesztésével, illetve az alapanyag importjával kapcsolatban az egész országra kiterjedően fokozott ellenőrzést rendelt el.    A hatóságok ezzel egy időben megkezdték a járvány tanulságainak levonását. "Első körben" elismerték, hogy nem működött megfelelően a kormányzati szervek és az egészségügyi hatóságok közötti koordináció, mint ahogy a központi járványügyi szervezetek, főként a Robert Koch Intézet és a kórházak közötti, a járvány terjedésére vonatkozó egyeztetés sem. Így fordulhatott elő például, hogy a kórházak által egy-egy új betegről kötelezően küldött értesítés a posta lassúsága miatt olykor 5-7 nap alatt jutott el az intézethez. Ezért a szakértők szerint a jövőben a kötelező tájékoztatás más útját kell választani.  (Pietsch Lajos -MTI)