Kártérítést kérhetnek

Az ártatlan házastárs, aki a házasság felbontása miatt kárt szenved, annak megtérítését kérheti a hibásnak ítélt házastárstól, a kérés megoldására a gyámügyi bíróság illetékes a válási végzés révén – áll Románia új, október 1-jén hatályba lépő polgári törvénykönyvében.

A kártérítést a kompenzációs jogtól külön lehet kérni.

A házastársak kölcsönös eltartási kötelezettsége megszűnik a házasság felbontásával. Az elvált házastársnak akkor van joga eltartáshoz, ha a házasság előtt vagy az alatt bekövetkezett munkaképtelenség miatt szorul rá. Ugyanaz a kötelezettség érvényes akkor is, ha a fogyaték a házasság felbontásától számított egy éven belül történik, de csak abban az esetben, ha a fogyatékot a házassághoz kapcsolódó körülmény idézi elő.

Abban az esetben, ha a házasság legalább 20 évet tartott, és felbontását kizárólag az alperes hibájából mondják ki, a felperesnek olyan juttatáshoz van joga, mely lehetőleg kompenzálja a válás következtében beálló jelentős egyensúlyvesztést.

A kompenzációs juttatást igénylő házastárs nem kérhet volt házastársától eltartási járadékot is. A kompenzációs juttatást csak a házasság felbontásával egy időben lehet igényelni. A kompenzációs juttatás megszabható pénzben, egy globális összegben vagy életjáradékként, illetve természetben az adós tulajdonát képező bizonyos ingó vagy ingatlan javakra szóló haszonélvezeti jog formájában (valamely vagyontárgy használatából származó jövedelem).

A válást a mostani családtörvénykönyv szabályozza, a 2011. október 1-jén életbe lépő polgári törvénykönyvben a javított szövegek a 737-403. cikkelyben találhatóak. A válás a házasság felbontását jelenti, az okok besorolását pedig a polgári törvénykönyv 373. cikkelye tartalmazza.

A válást kimondhatják: a) a házastársak megegyezésével, mindkét fél kérésére, vagy valamelyik fél kérésére, amit a másik elfogad; b) abban az esetben, ha megalapozott okok miatt a házastársak közötti viszony súlyosan megromlik, és a házasság folytatása már nem lehetséges; a bíróság határozza meg valamely házastárs hibáját a házasság felbomlásáért, vagy mindkettőjük hibáját, akkor is, ha csak egyikük kérte a válást; c) az egyik házastárs kérésére legalább két évi tényleges különélés után; a válás kizárólag a felperes házastárs hibájából is kimondható, kivéve ha az alperes egyetért a válással, és ebben az esetben a válási végzésben nem jegyzik meg, kinek a hibájából történt; d) azon házastárs kérésére, akinek egészségi állapota lehetetlenné teszi a házasság folytatását, és ebben az esetben nem tüntetik fel a házastársak hibáját.

A megegyezéssel történő válás adminisztratív úton történhet meg, a házasság időtartamától függetlenül, ha a következő feltételek teljesülnek: a házastársak a házasságkötést bejegyző anyakönyvvezető előtt, vagy az utolsó közös lakhelyük szerinti anyakönyvi hivatalnál szabadon és nyomásgyakorlás nélkül kifejezik beleegyezésüket; egyikük sem áll bírósági tilalom alatt; nincsenek közös, házasságon kívüli vagy örökbe fogadott gyermekeik.

A válási kérést a házastársak együtt nyújtják be, és az attól számított 30 napos gondolkodás idő után a felek személyesen jelentkeznek, és ha továbbra is mindketten válni akarnak, az anyakönyvvezető a megegyezés érvényességének ellenőrzése után kiadja a válási bizonylatot, melyben nem tüntet fel semmit a házastársak hibáját illetően.

Közjegyző előtt kimondható a válás a házastársak megegyezésével, ha nincsenek gyermekeik; azon házastársak esetében, akiknek a házassága alatt született, házasságon kívüli gyermekeik vagy örökbe fogadott gyermekeik vannak, amennyiben a házastársak valamennyi aspektus tekintetében megegyeznek, hogy milyen családnevet használnak a válás után; a szülői fennhatóság gyakorlása mindkét szülő által; a gyermekek lakhelye a válás után; az elvált szülő és a gyermekek mindenike közötti személyes kapcsolattartás módozata; a gyermekek neveléséhez, taníttatásához és szakmai felkészítéséhez való szülői hozzájárulás megállapítása.

A házasságkötés helyének vagy a házastársak utolsó közös lakhelyének közjegyzője az illetékes szerv. Ez esetben is kizáró jellegű, hogy egyik házastárs se álljon bírósági tilalom alatt, a megegyezésnek pedig szabad akaratból és nyomás nélkül kell létrejönnie. A válási kérést a házastársak együtt nyújtják be, de megbízott által, hiteles megbízólevéllel is benyújtható. 30 napos gondolkodási idő után a házastársak személyesen jelentkeznek, és ha akkor is kitartanak válási szándékuk mellett, a közjegyző, miután ellenőrizte a megegyezés érvényességét, kiadja a válási bizonylatot, melyben nem tünteti fel a házastársak hibáját.

Az említett okok bármelyike miatt benyújtott válási kérelmek megoldhatóak bírósági úton, ha a házastársak közvetlenül fordulnak a bírói testülethez, vagy ha az adminisztratív, illetve közjegyzői válást elutasították. Az illetékes hatóság a gyámügyi bíróság, amelynek létrehozásáig az illetékesség a bíróságra tartozik.

A házasság felbontását attól a naptól számítják, amikor a válást kimondó határozat végleges maradt. Kivétel lehet, ha a felperes a per idején elhalálozik, és a válási indítványt a felperes örökösei folytatják, akkor a házasságot a halál napjától megszűntnek tekintik. Az adminisztratív vagy közjegyzői válás esetében a házasság felbontottnak tekintendő a válási bizonylat kiadásának napjától.

A házasság válás útján történő felbontásakor a házastársak megállapodhatnak, hogy megtartják a házasság idején viselt családnevet. Alapos indoklással, valamely házastárs jogos érdeke, illetve a gyermek legfőbb érdeke esetében a bíróság megengedheti, hogy a felek megtartsák a házasság alatt viselt nevet akkor is, ha a felek nem egyeznek meg. Ha nem létezik megállapodás, vagy ha a bíróság nem engedélyezte, a volt házastársak mindenike a házasság előtti nevet viseli.

Válás esetén a felek közötti házastársi viszony a válási kérés benyújtásának napjától megszűnik. Bármelyik házastárs, illetve mindketten kérhetik a bíróságtól, amennyiben mindkettejük beleegyezésével történik a válás, hogy megállapítsa, a házastársi viszony a tényleges különválás dátumától megszűnt. Az elidegenítés vagy jelzálogosítás, valamint a közösséget terhelő kötelezettséget eredményező, valamelyik házastárs által, illetve a válási kérés benyújtásának dátuma után aláírt okmányok érvényteleníthetőek, ha azok a másik házastárs kárára jöttek létre.

Mediafax