Lemondott Cseke Attila egészségügyi miniszter

Cseke Attila egészségügyi miniszter ma bejelentette, hogy lemond, mert elégedetlen a költségvetés-kiigazításkor a tárcájának juttatott összeggel, melyről megkérdezése nélkül tárgyaltak. 

Elmondta, mandátuma idején többször nézeteltérésbe került a Pénzügyi Minisztérium képviselőivel.

A miniszter saját bevallása szerint csak szerdán 14 órakor kapta kézhez a költségvetés-kiigazítási tervezetet, melyről vele nem konzultáltak, amit „rendkívül súlyos” dolognak tart.

Cseke közölte, a kormányfő kérte, hogy ne mondjon le.

Arról is beszámolt, hogy már múlt héten hivatalos átiratban felkérte a Pénzügyi Minisztériumot, üljenek le tárgyalni a költségvetés-kiegészítésről az egészségügyi tárca és az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) képviselőivel együtt, de kérését nem teljesítették.

Reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ rövid időn belül megtalálja az embert, akit helyébe kinevezhet az Egészségügyi Minisztérium élére, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi rendszerben megkezdett reformokat folytatni kell.

Traian Băsescu elnök korábban bírálta Csekét. Az RTV 1 műsorában azt mondta, az egészségügyi miniszter és a CNAS elnöke „vagy megegyezik”, és „rendet teremt a költségek terén”, vagy mindketten távoznak tisztségükből.

Az államfő szerint az elmúlt év utolsó negyedében a kormány más területektől elvett 2,5 milliárd lejt, hogy megoldják az egészségügyben az elmaradások kifizetését. „Akkor megoldottuk, most megint közel kétmilliárdos a hátralék” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ez így nem mehet tovább.

„És első alkalom, hogy amikor a gyógyszeradósságok kapcsán megállapodásra jutunk a Valutaalappal és az EU-val. Nem véletlenül mondtam már egy héttel ezelőtt (a hátralékok kifizetéséről – szerk. megj.), épp a Valutaalap küldöttségének Bukarestbe érkezésekor, hogy nem vagyunk hajlandóak a beruházásokra szánt pénzeket olyan rendszerbe fektetni, amely nem akarja a reformot” – folytatta.

Cseke Attila miniszter pedig július 13-án azt mondta, a költségvetés-kiegészítéskor négymilliárd lejre lesz szüksége, a legnagyobb gond az Országos Egészségbiztosító Pénztárnál mutatkozik, ahová az igényelt összeg háromnegyedét szánják.

„Jelenleg az egészségügyi költségvetésből négymilliárd lej hiányzik. Hogy év végéig ne legyen gond, a kiigazításkor ezt az összeget fogjuk igényelni. A legnagyobb pénzügyi problémák az Országos Egészségbiztosító Pénztárnál vannak, a teljes összeg háromnegyede megy oda” – vélekedett akkor Cseke Attila.

Ennek ellenére a költségvetés-kiigazításkor a szaktárca 341,2 millió lejt kapott, amelyet az állami költségvetésből az országos egységes egészség- és társadalombiztosítási alapba utalnak utóbbi hiányának fedezésére. A megítélt összeg kevesebb mint tíz százaléka annak, amire Cseke szerint szükség lenne.

Az RMDSZ 2009. december 18-án jelölte Csekét egészségügyi miniszternek. 1997 óta tagja az RMDSZ-nek. 2002-2003-ban az RMDSZ Bihar megyei szervezetében a szabályzat-felügyelő bizottság elnöki tisztségét töltötte be. 2002. július és 2004. július között a Bihar Megyei Tanács elnökének jogtanácsosa volt. 2003 áprilisa óta az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke és tagja a Megyei Operatív Tanácsnak. Szintén 2003 óta tagja az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának.

2004. június és 2005. január között Nagyvárad városi tanácsának tagja és a jogi bizottság titkára volt.

2007. májusban a kormány főtitkárságának államtitkáraként dolgozott, amikor Călin Popescu Tăriceanu kormányfő kinevezte az állam magánvagyonába kerülő javak elosztásával és azok törvényszerű értékesítésével foglalkozó tárcaközi bizottság élére.

Cseke Attila jogász, 2000-ben végezte el a nagyváradi egyetem jogtudományi és közigazgatási szakát. Ugyanott egyetem utáni tanulmányokat folytatott közjogból, és mesteri fokozatot szerzett magánjogból. (mediafax)

Cseke Attila egészségügyi miniszter nyilatkozata

„A mandátumom alatt sor került több reformra is, egyesek ezek közül radikális lépések voltak. Gondolok itt elsősorban a kórházi rendszer átszervezésére, a kórházak decentralizációjára, melynek során 370 egészségügyi intézmény került a helyi önkormányzatok fennhatósága alá, vagy a betegszabadságolások terén bevezetett szigorításokra, amely lépések a rendszeren belüli költségtakarékosságot szolgálták.

A reformokat folytatni kell, véglegesíteni kell azokat a tervezeteket, amelyek jelenleg közvitára vannak bocsátva és a gyógyszerfogyasztás szabályozását, a rendszer informatizálását, valamint az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagjának összeállítását célozzák.

A szakmai reformok azonban önmagukban nem elégségesek, ezek gyakorlatba ültetésére hathatós anyagi támogatás szükséges. Sajnos, a mostani költségvetés-kiegészítéskor világossá vált, hogy az Egészségügyi Minisztérium által végrehajtott reformok támogatására csak részben létezik politikai akarat.

Mandátumom kezdete óta hangoztatom, hogy a rendszer hatékonnyá tételéhez több pénzre van szükség, ezt számtalanszor felvetettem a Pénzügyminisztérium képviselői előtt is. Az egészségügyi rendszer kormánytól és minisztertől függetlenül az utóbbi években krónikus alulfinanszírozásban szenved.

A költségvetés mostani kiegészítésekor az egészségügynek szánt pénzekről úgy döntöttek, hogy ki sem kérték az egészségügyi miniszter véleményét.

A sürgősségi kormányrendelet-tervezetet a tegnapi kormányülés előtt kaptam kézhez, bár több ízben is kezdeményeztem egyeztetést Gheorghe Ialomiţeanu pénzügyminiszterrel, erre viszont nem került sor, még annak ellenére sem, hogy hivatalos úton fordultam hozzá.

A körülményeket mérlegelve és az egészségügy számára kiutalt minimális pénzösszeget figyelembe véve, úgy döntöttem, lemondok egészségügyi miniszteri tisztségemről. A felmondásom ma hivatalosan is beiktatásra került a miniszterelnök kabinetjénél.

Nem tartom normális dolognak, legyen szó bármely szakterületről, hogy ilyen fontos pillanatokban a Pénzügyminisztérium ajánlásával szülessenek döntések, az illető szaktárcavezető megkérdezése nélkül.”

(Egészségügyi Minisztérium, sajtóosztály)