Magyarellenes gyűlésre készülnek a románok

A Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCR) március 20-ra, Maroshévizre gyűlésbe hívta a három megye román lakosait, hogy közösen foglaljanak állást a magyar vezetők „irredenta, revizionista és szeparatista” akciói ellen.

A civil fórum vezetősége által szerdán kiadott sajtóközlemény szerint felszólítja a résztvevőket, hogy „egy hangon” üzenjék az állam vezetőinek, hogy Kovászna, Hargita, Maros megyében több mint 400 000 román él.

„Aggodalmunkat fejezzük ki bizonyos magyar politikusok és civilek alkotmányellenes törekvései kapcsán, amelyek az úgynevezett Székelyföld gyarmatosítását célozzák az etnikai alapokon szerveződő területi autonómia révén, és felkérjük az állami hatóságokat, a parlamentet, államfői hivatalt, a kormányt, valamint az egész román társadalmat, az egyházat, az akadémiát, a sajtót, a civil szférát, hogy foglaljanak állást a magyar vezetők irredenta, revizionista és szeparatista törekvései ellen, amelyek a román állam és nemzet egysége és szuveranitása elleni merényletnek számítanak” – áll a közleményben.

A dokumentum aláírói szerint a három megye román lakossága aggódik, hogy a szenátus nemrég hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ által beterjesztett régióátszervezési törvényt.

Szerintük az új törvény „a bécsi döntés nyomán az országból kiszakított Magyar Autonóm Tartomány szomorú emlékezetű sztálinista formuláját hívja életre”, akárcsak a kisebbségi törvény, amely révén „az etnikai alapokon szerveződő területi autonómiát akarják elérni, és hivatalossá nyilvánítanák a magyar nyelvet az úgynevezett Székelyföldön, majd az egész Erdélyben, végső soron pedig folytatnák a Kárpát-kanyaron belüli románság hátrányos megkülönböztetését és nemzeti identitásának elvesztését”.

A Kovászna, Hargita és Maros megyei civil fórum vezetői azt szeretnék, ha a régióátszervezés nyomán nem élvezne elsőbbséget az etnikai szempont, amely „eddigi is diszkriminációhoz, zavarhoz, alulfejlettséghez vezetett, és nem járult hozzá Románia régióinak kiegyensúlyozott fejlődéséhez”.

„Követelni fogjuk, hogy a román nyelv hivatalos jellegét tartsák tiszteletben a helyi közigazgatási szervek” – áll a közleményben.

Az idézett forrás szerint a FCR ismét javasolja, hogy törvény útján szabályozzák a decentralizáció folyamatát, hogy „a románság diszkriminálását, a visszaéléseket elkerüljék”, és biztosítsák a románság képviseletét a döntéshozó struktúrákban.

A Kovászna, Hargita és Maros megyei románságnak címzett felhívásban az aláírók „együttműködésre” kérik fel a magyarokat, a kölcsönös tiszteletre alapozott megértés jegyében.

A közlemény szerint Románia bebizonyította, hogy „minden gyermeke számára közös haza lesz és marad, és minden gyermekét védelmezi”, vallásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül, a térség problémái pedig nem csak a románokéi, megoldásuk „minden hazai és külföldön élő román szolidaritásától függ”.

A civil fórum által összehívott népgyűlést március 20-án a maroshévizi kultúrpalotában tartják.

Az RMDSZ által beterjesztett, a szenátus által hallgatólagosan elfogadott törvénytervezet 16 fejlesztési régió létrehozását javasolja, az egyik közülük Maros, Hargita, Kovászna megyéből állna.

A tervezet szerint Romániában 16 fejlesztési mikrorégió és 5 makrorégió jönne létre, ezek nem területi közigazgatási egységek, és nem rendelkeznek jogi személyiséggel. (Mediafax)