Minimális esélye van a verespataki beruházásnak

A verespataki bányaberuházás ügye magyar ügy, kiváltképp a tiszai ciánszennyezés óta, mégis – egy nem nyilvános közvélemény-kutatás eredményei szerint – a székelyföldi magyarság román ügyként tekint rá, és csupán a munkahelyteremtő aspektusait látja – fogalmazott Tusványoson Eckstein-Kovács Péter. 

Az RMDSZ politikusa úgy illusztrálta a helyzetet, hogy a székelyek gondoljanak bele abba, mi történne, ha a Hargita-hegységet és a csíksomlyói kegytemplomot eltüntetnék egy bányaberuházás miatt.

Eckstein rámutatott: az RMGC vélhetően szekus múlttal rendelkező tanácsadói először magyar ügyet akartak kreálni Verespatakból, nacionalista felhangokkal elegyítve, ám, amikor a ciántechnológia bányászati alkalmazásának betiltását szorgalmazó törvénytervezetet Gheorghe Funarral együtt nyújtották be, az RMGC hasznosabbnak találta, hogy a munkahelyteremtést helyezze előtérbe népszerűsítő kampányában.

A politikus elmondta, a beruházást környezetvédelmi szempontból határozottan ellenzi, hisz egy esetleges ökológiai katasztrófa során a szennyezés a Duna-delta élővilágát is súlyosan károsítaná, és a talajba jutó nehézfémek több száz évig szennyeznék a környezetet.

Victor Ponta az első olyan román miniszterelnök, aki a verespataki bányaberuházás ellen foglalt állást – mondta Remus Cernea miniszterelnöki tanácsos, hozzátéve: Ponta szándékait egyértelműen jelzi, hogy a verespataki kitermelésre vonatkozó szerződés titkosításának feloldását kérte.

(Mediafax)