Működhetnek a kisvágóhidak

Az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) elfogadta a kistermelők helyi húsfeldolgozását és a biztonságos értékesítést megkönnyítő kistérségi, kis kapacitású vágóhidak létrehozására vonatkozó rendeletet – számolt be a Transindexnek Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár, aki elmondta, a rendelet a helyi termelést igyekszik ösztönözni és a vágópontokra vonatkozó élelmiszer-biztonsági szabályok átláthatóbbá tételére törekszik.

„Ezt az intézkedést, amelyet főleg a Hargita megyei gazdákkal és Hargita Megye Tanácsával folytatott egyeztetések után kezdeményeztünk, olyan támogatási rendszerekkel egészítjük ki, amelyek kizárólag ezekre a kistérségi vágóhidakra vonatkoznak. A 123-as intézkedés keretén belül a jövő évi kiírásban egy olyan pontozási rendszert vezetünk be, amely egyrészt többletpontot biztosít a vágóhidakat építő kedvezményezettek számára, valamint egy maximális értékhatárt is megállapítunk, amely arra fog vonatkozni, hogy a pályázat, a kisvágóhíd értéke nem haladhat meg egy bizonyos összeget” – vázolta az államtitkár. Tánczos becslése szerint nagyságrendileg 200-300 ezer euróra rúg egy ilyen kistérségi vágóhíd felépítésének teljes költsége.

Abban az esetben, ha már létezik az épület, és az infrastruktúra is adott, akkor ez az összeg lehet kevesebb is. Vannak olyan vágóhidak, amelyeket 2006–2007-ben zártak be, ezeket az épületek, ha megvannak, és nem változott a rendeltetésük, akkor fel lehet újítani, az új berendezést meg lehet vásárolni – folytatta a politikus, aki kistérségenként legalább egy ilyen típusú vágóhíd beindulására számít.

„Gazdaságosságát, nyereségességét tekintve nem biztos, hogy egy ilyen vágóhíd nyereséges tud lenni, támogatás nélkül egész biztosan nem. Ezért próbáljuk a támogatási rendszert úgy alakítani, hogy legalább ötven százalékát pályázatból lehessen finanszírozni. Ugyanakkor ajánlott lenne egy kisebb kapacitású, egyszerű feldolgozót is csatolni egy ilyen vágóhíd mellé, hogy az értékesített termékek nagyobb hozzáadott értékkel legyenek piacra dobva” – vázolta Tánczos.

A kistérségi vágóhidak nem jelentenek feltétlen konkurenciát a nagyvágóhidaknak, mert jelen pillanatban is vannak állatvágások és hús-szétmérések vidéken. A szaktárca ezeknek a tevékenységeknek szeretne egy rendszerezett keretet adni, illetve állatorvosi ellenőrzés alá kívánja vonni őket. Az állatvágásokra és húsértékesítésre olyan feltételek között kerülhet sor, hogy azok megfeleljenek a minimális egészségügyi és állathigiéniai feltételeknek – taglalta a szakállamtitkár.

A Transindex felvetésére, hogy a kisvágóhidaknak uniós követelményeket is teljesíteniük kell-e, Tánczos elmondta, az uniós követelmények ebben a pillanatban hazaiak is, mert azokat a követelményeket, amelyeket az Állatorvosi Hatóság elnökének rendelete tartalmaz, Brüsszel is láttamozta.

„A feltételrendszert márciusban küldtük el Brüsszelbe. A tagállamoknak három hónap állt rendelkezésükre, hogy megfogalmazzák észrevételüket, azonban egyetlen tagállam sem kifogásolta a feltételrendszert” – hangsúlyozta Tánczos Barna.