Népszámláláskor kötelező az adatszolgáltatás!

Akár 1000 lejre is megbüntethetik azokat, akik elutasítják, hogy válaszoljanak a kérdezőbiztosoknak a kérdőíveken szereplő kérdésekre a népszámláláson – hívta fel hétfőn a figyelmet Vergil Voineagu, az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, aki aggódik, mert a próbaszámláláskor sokan, főleg romák, elutasították a válaszadást.

„Kötelező az adatközlés a népszámláláskor. A kért adatok ismertetése kötelező, de joguk van arra is, hogy ellenőrizzék, bizalmasan kezeljük az információkat. Ez mindenütt így van Európában” – mondta Voineagu, az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöِke a Lakosság Nemzetközi Napja alkalmából szervezett konferencián.

Voineagu elmondta: a május 7–16. között tartott próba népszámláláson „aggasztóan” sokan elutasították személyi adataik közlését, a statisztikai hivatal vezetője azt is elmondta, nagyobb számú volt az elutasítás a romák körében.

A törvény értelmében a népszámlálás idején a válaszok elutasítása vagy a félrevezető válaszadás 200 és 1000 lej közötti bírsággal sújtható. Ugyanez a büntetés azok esetében is, akik bármilyen módon akadályozzák az adatfelvételt vagy adatellenőrzést.

A számlálóbiztosok esetében még nagyobbak a kiróható bírságok, ha nem tartják be az adatok titkosságára vonatkozó előírást, vagy más célra használják az adatokat 500 és 1500 lej közötti összegre bírságolhatók.

A törvény szerint a népszámlálás végén megsemmisítik az íveket, ezek optikai archívuma az Országos Levéltárba kerül.

„Az adatok szerepe statisztikai, a személyi adatok titkosságát megőrizzük. El kell magyarázni minden megkérdezettnek, hogy válaszaiknak nincs semmilyen következménye, csak statisztikai célra használjuk. Szavatolt a titkosság” – tette hozzá Voineagu.

Az INS elnöke elmondta, a próba népszámláláskor elsősorban a lehetséges gondokat igyekeztek azonosítani, nem volt cél az előzetes adatgyűjtés, de megállapították, hogy jelentősen csökkent a lakosság száma.

Voineagu szerint a legutóbbi 2002-es összeírástól számított jelentős népességfogyás nemcsak a negatív szaporulattal magyarázható, hanem a kivándorlással is.

A 2002-es népszámláláskor Románia lakossága 21,68 millió volt, majdnem 1,2 millióval kevesebb, mint 1992-ben (22,81 millió személy).

„Együtt kell működnünk a többi EU-s országgal, hogy pontosan megtudjuk, a migrációs adatokat” – fejtette ki Voineagu.

A negatív népességszaporulattal kapcsolatosan elmondta, hogy jelentős gondot jelent a csecsemőhalandóság, itt az átlag jóval magasabb az európai átlagnál, és ez nemcsak a gyenge egészségügyi rendszerrel magyarázható, hanem az anyák hiányos felkészültségével és tájékozatlanságával is.

(Mediafax)