Részleges schengeni csatlakozás?!

A magyar EU-elnökség elemzi annak lehetőségét, hogy Románia és Bulgária márciusban részlegesen csatlakozzék a schengeni övezethez, az elképzelés szerint előbb a légi határon biztosítanák a szabad mozgást – nyilatkozta pénteken Marian Tutilescu államtitkár.

Marian Tutilescu, a Belügyminisztérium schengeni csatlakozással foglalkozó osztályának vezetője pénteken a Mediafaxnak elmondta, a részleges csatlakozás kérdése „a magyar elnökség asztalán van”, de nem ez az egyetlen javaslat.

Tutilescu elmagyarázta, mivel a légi határokról szóló jelentés pozitív, lehetséges, hogy a két ország első lépésként csak ezzel lépjen be a schengeni övezetbe. Utóbb, mondta Tutilescu, hozhatnak döntést a teljes csatlakozásról is.

„Ezek munkaváltozatok” – hangsúlyozta Tutilescu, aki leszögezte, erről a témáról nem beszéltek az EU-s belügyminiszterek január 20–21. közötti gödöllői találkozóján.

Marian Tutilescu elmondta, a részleges csatlakozás megoldása életképes, volt már erre példa korábban is.

„Természetesen volt már precedens. Általában fordított módon történt, azaz előbb a földi és vízi határokkal csatlakoztak, majd utóbb a légiekkel, azért is, mert ez utóbbi csatlakozás csak évente kétszer kerülhet sor az óraátállítás miatt, tavasszal és ősszel” – magyarázta Tutilescu.

Emlékeztetett, a következő lépésre január 28-án kerül sor, amikor a Sch-Eval csoport szakértőinek el kell fogadniuk a jelentést arról, a két országnak hogyan sikerült teljesítenie a technikai feltételeket.

„A jelentés elfogadása után lesz a szavazás az EP-ben. Átküldték az EP-nek döntéstervezetet, most folynak a tárgyalások. Az EP-szavazás után visszatérünk az Európai Tanácsba, ahol lényegi tárgyalás lesz. Nagyon szorosak a határidők, és március 27 előtt már csak február 24-én ül össze a belügyminiszterek tanácsa, hogy tárgyaljon a csatlakozásról” – mondta Tutilescu.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy Franciaország képviselője a schengeni csoportban, aki korábban halasztást kért a jelentés alaposabb tanulmányozása miatt, most nem kért újabb tájékoztatást, és a határidő csütörtökön lejárt.

Franciaország és Németország úgy véli, hogy csak akkor kellene jóváhagyni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, ha előrelépést mutatnak fel a korrupcióellenes harcban és a jogi rendszer reformja terén.

Pintér Sándor magyar belügyminiszter, a gödöllői tanácskozáson azt kérte német kollégájától, Thomas de Maiziere-től, hogy fogalmazza meg Németország aggodalmait Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban – tájékoztatott az MTI.

Pintér kifejtette, bízik benne, hogy a két ország schengeni csatlakozásának ügyéről tárgyalnak a magyar EU elnökség befejezése előtt.

Németországhoz és Franciaországhoz csatlakozott Finnország is, nem értve egyet Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával – nyilatkozta csütörtökön a finn kormány szóvivője.

Traian Băsescu államelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Románia kéri, schengeni csatlakozása az előre meghatározott, az EU-s szerződésekben is szereplő feltételek szerint történjék, ne kezeljék diszkriminatíven, kiemelve: semmi nem jelzi, hogy veszélyt jelentenének a törvénytelen bevándorlók. Az államelnök a Bukarestbe akkreditált diplomatákkal folytatott megbeszélésen szögezte le, hogy Románia számára elsőfokú célkitűzés a schengeni csatlakozás

A Romániáról készült jelentés elfogadását január 14-én elhalasztották, Franciaország képviselője „plusz időt” kért a brüsszeli ülésen.

A Romániáról szóló SIS/SIRENE jelentést Brüsszelben mutatta be a felmérő bizottság vezető szakértője, a magyar elnökség képviselője.

„A jelentés pozitív, aláhúzza, hogy Románia teljes mértékben teljesíti a schengeni feltételeket, ezt elfogadta az összes tagország, nem fogalmaztak meg kifogásokat, észrevételeket. A francia képviselő kért több időt a jelentés áttanulmányozására” – derült ki a Belügyminisztérium január 14-i közleményéből.

Az EP-szavazás esetén szükség van minden tagország támogatására és jelen pillanatban három állam: Németország, Franciaország és Finnország ellenzi azt.

A schengeni övezethez 25 tagország tartozik, és 400 millió polgár számára biztosítja az útlevél bemutatása nélküli szabad közlekedést.