Románia fontolóra veszi Koszovó függetlenségének elismerését

Victor Ponta kormányfő után Titus Corlăţean külügyminiszter is úgy nyilatkozott pénteken: nem kizárt, hogy Románia felülvizsgálja eddigi elutasító álláspontját Koszovó függetlenségének elismerése terén. 

Ponta újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön annyit mondott a témáról: „Együtt kell haladnunk az európai családdal”. A külügyminiszter pénteken arról beszélt, hogy a román álláspont esetleges felülvizsgálatáról a parlamentnek, elnöki hivatalnak és kormánynak közösen kell döntenie.

„Nem titkolom, hogy a kormány szintjén már elemezzük a kérdést. A függetlenség elismerését elutasító román álláspontban a parlament állásfoglalása is közrejátszott, úgyhogy ennek felülvizsgálatához szükség van a politikai párbeszédre valamennyi parlamenti párt részvételével” – magyarázta Corlăţean.

Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint bele volt kódolva a román álláspontba, hogy a Koszovó-ellenes hangulat lecsengése után magukénak fogják vallani az EU-tagállamok többségének álláspontját.

Az RMDSZ-es képviselő elmondta, Románia saját érdekből Koszovó függetlenségének elismerését jó néhány évig kitolta. „Nem csodálkozom az irányváltáson, hisz a szakértők szintjén nagyon sok, az előző kormányzatban dolgozó ember Koszovóban tevékenykedik, és  sokkal átgondoltabb, normalizáltabb a viszony” – fogalmazott a képviselőház európai ügyek bizottságának tagja.

Az Európai Parlament csütörtökön nagy szavazattöbbséggel jelentést fogadott el Koszovó európai integrációs kilátásairól, amelyben felszólítja az uniós tagországokat, hogy ismerjék el a korábbi szerbiai tartomány függetlenségét. A 27 EU-tagállam közül csak Románia, Spanyolország, Görögország, Szlovákia és Ciprus nem ismerte el Koszovót.

2008-ban a parlamentben minden román párt megszavazta azt a – kormány és az államelnök álláspontját támogató – határozatot, miszerint Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. A dokumentumot csak az RMDSZ törvényhozói nem szavazták meg, hangos nemtetszést váltva ki egyes román képviselők és szenátorok részéről.

Romániában a magyarsággal szembeni vádaskodást váltott ki annak idején Koszovó függetlenségi nyilatkozata. Bukarest nemzetbiztonsági kockázatként reagált az új balkáni állam nemzetközi elismerésére, attól tartva, hogy az radikalizálhatja, és elszakadásra bátoríthatja az erdélyi magyarságot.