Románia gondja az EU-s pénzek lehívásához kötődik

Románia nagy összegeket fog kapni az EU-tól a közösségi agrárpolitikára 2014 és 2020 között, azonban a bukaresti hatóságok baja az, hogy képtelenek lehívni az alapokat, jelentette ki Victor Ponta kormányfő az európai vezetők bukaresti tanácskozásának végén.

„Az Európai Bizottságban elhangzott eddigi javaslatok és megbeszélések nyomán – amelyek azonban nem véglegesek, és az Európa Tanács jóváhagyására is várnak – Románia nagyobb összeget kap a közösségi agrárpolitikára. A kohéziós alapok terén a 15 állam az elkövetkező időszakban küzdelmet folytat annak érdekében, hogy a kohéziós projektek esetében megmaradjon a jelenlegi finanszírozási szint” – fejtette ki Ponta.

Rámutatott, hogy a José Manuel Barroso EB-elnök által bemutatott adatokból kiderül, hogy Románia az utolsó helyen áll az uniós alapok lehívásában, és ezt a gondot közigazgatási szinten kell megoldani.

„Romániának nem az alapok csökkentésével van gondja leginkább, hanem azzal, hogy képtelen lehívni ezeket az alapokat. Elmondom, és egyáltalán nem örülök ennek, de az utolsó helyen állunk a Barosso elnök által bemutatott helyzet szerint. Tehát ez a kérdés: Akarunk pénzalapokat? El tudjuk azokat költeni, le tudjuk azokat hívni? Vagy ehhez alapjaiban meg kellene változtatni Románia intézmény- és közigazgatási rendszerét, és ezt szeretnénk megvalósítani 2014-re” – fejtette ki Ponta.

A 2014-2020-as kohéziós alapokról szóló bukaresti tanácskozáson részt vevő EU-s országok kormányfői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben szorgalmazzák, hogy a gazdasági fejlődés és a munkahelyek létesítése érdekében a finanszírozás „a megfelelő szinten” maradjon.

A közös nyilatkozattal a Kohézió barátai elnevezésű csoport, amelynek több uniós ország a tagja, el akarják érni, hogy a finanszírozások a megfelelő szinten maradjanak annak érdekében, hogy kielégítsék az EU-s országok igényeit.

A bukaresti tanácskozáson részt vevő EU-s tagországok kormányfői a június 28-29-én tartandó Európai Bizottság ülésére készítik elő a közös álláspontot tartalmazó nyilatkozatot. Az EB ülésén az EU többéves pénzügyi keretét elemzik majd.

A bukaresti tanácskozáson Bulgária, Csehország, Ciprus, Horvátország, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Románia magas rangú képviselői, illetve José Manuel Barroso, az EB elnöke volt jelen. 

Mediafax