Tájékoztató az egyszerűsített honosítási eljárásról

A kedden kezdődött 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „nulladik” napján Wetzel Tamás magyarországi jogász, a magyar állampolgársági törvény végrehajtását felügyelő miniszteri biztos tájékoztatta a Tusványos sajtószolgálatát az ismertebb nevén „kettős állampolgárságról” szóló törvényről, és annak végrehajtásáról. 

A tábori lap jóvoltából ezt a tájékoztatót mi is közöljük.

 

A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án szinte teljes egységben fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást, közkeletű nevén a kettős állampolgárságot.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, és nem kell a magyarországi lakhatást és megélhetést igazolni.

A jogszabályok 2010. augusztus 20-án fognak hatályba lépni, de a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre vonatkozik a kedvezményes eljárás, azaz január elsejétől kezdődik a törvény alkalmazása.

 

A kérelem benyújtása

Az a nem magyar állampolgár honosítható (egyéni kérelemre) kedvezményesen, aki az alábbi követelményeknek megfelel:

– maga vagy felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását;

– magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi);

– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban;

– honosítása nem sérti Magyarország köz- és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet egyházi igazolás, vagy régi magyar okirat, például katonakönyv). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág végig követhető legyen. Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet.

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében annak törvényes képviselője terjesztheti elő.

A kérelmező köteles még nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását (erkölcsi bizonyítvány).

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással, és ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

 

Hol igényelhetjük?

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani Magyarországon az anyakönyvvezetőknél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve a magyar konzuli tisztviselőknél. Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítja, mert addig nem lehet az ügyben dönteni.

 

Elbírálás

A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:

– a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;

– az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik);

– a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama;

– az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

Tehát igazából a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

 

Névmódosítás

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik, hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék, többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását, utónevüknek magyar megfelelőjét.

A névmódosítási kérelmet természetesen okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.