Új szénizotópos kormeghatározással vizsgálják Gezer városát

A Gezerben végzett kutatások unikális lehetőséget nyújtanak, hogy összehasonlítsák a szöveget a régészettel, valamint hogy napvilágra hozzák a város lakosainak nem dokumentált mindennapi életét. A maradványok kronológiai rögzítéséhez meghatározó a független tudományos kormeghatározás. A dolgozat bemutatja Gezer első jelentős szénizotópos adatbázisát és Bayesian kronológiai analízisét, mely a kései boronzkor utolsó részétől a II. vaskorig tart. Erről számolnak be az Ausztrál Tudományos Akadémia kutatói a PLOS ONE magazin november 25-i számában. Gezer az egyiptomi, asszír, és bibliai szövegekből jól ismert ókori dél levantei város, és hatalmi harcok és jelentős történelmi figurák történeteihez kapcsolódik. Gezer kapcsolódik hatalmi harcokhoz, hódításokhoz, és izgalmas mesékhez. Gazdag régészeti lelőhely bőséges bronzkori és vaskori maradványokkal és nagyon potenciális kutatási helyszíne a lakosok mindennapi életének. Ebben a tanulmányban a kutatók szereztek 35 organikus anyagon (főleg magok) végzett radiokarbonos kormeghatározást, melyek Gezer hét eltérő statigráfiai rétegéből származnak. Ezek a kormeghatározások a 13-9.száradig tartanak: ebben a periódusban számos jelentős változás történt a városban, például sokszoros pusztító események, újjáépítések, és a város megerősítése. Úgy vélik, hogy néhány esemény ezek közül az ókori szövegekben lévő bizonyos történetekhez kapcsolódik. Az új adatbázis az abszolút kormeghatározás független forrása, ami lehetővé teszi a kutatóknak, hogy jobban megismerjék Gezer eseményeit és regionális perspektívába helyezzék.

(Forrás: origo.hu)