Újabb halasztás a szociális védelmi törvény ügyében

A szenátus szerdán ismét elhalasztotta a szociális védelmi törvény megszavazását, amikor több tíz percen át tartó, ellentmondásokba fúló vita után Ioan Chelaru (PSD) ülésvezető megállapította, nincs meg a szükséges létszám a munka folytatásához.

A szenátorok többsége korábban megszavazta, hogy ne nyújtsák az előzetesen megszabott időn túl a munkaidőt, hogy e tervezet vitáját tudják befejezni.

A vita során az ellenzéki szenátorok azt mondták, a jogszabálytervezet jelenlegi formája javítható, és vissza kellene küldeni a szakbizottsághoz újabb jelentésre, ám Dan Şova PSD-szenátor erre vonatkozó javaslatát 51 igen és 56 nem szavazattal elutasították.

„Kényes helyzetbe került Sulfina Barbu miniszter asszony – olyan törvénytervezet mellett kell kiállnia, amelyet Sebastian Lăzăroiu nyújtott be, aki oly kevés ideig volt miniszter, de oly nehéz örökséget hagyott hátra, beleértve e törvénytervezetet is” - mondta a szociáldemokrata szenátor.

Alexandru Cordoş, a PSD frakcióvezető-helyettese közölte, pártja nem szavazhat meg egy olyan törvénytervezetet, amely „nem felel meg a kerettörvény szabályainak”, mint amilyen a szociális védelmi törvény, mely tizenöt jogszabály módosításához fog vezetni.

„A PSD parlamenti frakciója nem fog megszavazni egy ilyen törvényt. Ki kell javítani. Felelősségünk teljes tudatában igazságos törvényt kell a románoknak adnunk, mely segíti azokat, akik szociális szolgáltatásokra szorulnak, nem pedig olyant, mely minden költség terhét a polgármesterek vállára teszi. Innen már csak egy lépés addig, hogy a hatalmon lévők kényük-kedvük szerint adják a pénzeket a helyi hatóságoknak” - mondta Cordoş.

Minerva Boitan PNL-szenátor úgyszintén aggodalmának adott hangot atekintetben, hogy a helyi hatóságoknak az igényelt szociális támogatás megadásához szükséges alapokat „a polgármester politikai színezetétől függően” oszthatják el.

„Ez a törvénytervezet az európai típusú szociális védelem román olvasata. A leköszönt miniszter azt mondta, hogy e törvénytervezettel az egyénnek az államtól való függősége csökkentését óhajtják, de ezt csak országos szintű mentési és visszailleszkedési programok révén lehet elérni. Ugyanakkor azt is mondta, hogy növelni kell a szociális szolgálatokat, ám ezek pénzbe kerülnek. Ha a költségeket a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeggel csökkentenünk kell, miből fizetjük a szociális munkásokat?” - kérdezte a PNL-s szenátor.

Sulfina Barbu miniszter a plénum előtt szorgalmazta a törvénytervezet elfogadását, tájékoztatta a szenátorokat arról, hogy tárcája e szolgáltatásokra évi 14 milliárd lejt (3,8 milliárd eurót) szán.

„Az adatokat a legrövidebb időn belül közölni fogjuk, most azonban elmondhatom azt, hogy nyilvántartásunkban szerepel 640 000 hátrányos helyzetű személy, 330 000 fűtési segélyre, 200 000 gyermeknevelésre és 221 000 szavatolt minimális jövedelemre jogosult. Gyermeksegélyre négymillióan jogosultak” - jelentette ki a miniszter.

„A törvény több követelményre terjed ki. Szeretnénk, ha segélyben részesülnének a rászorulók, a hátrányos társadalmi réteghez tartozók. Törvényre azonban szükségünk van. Kérem, hagyják jóvá a bizottság jelentését, hogy a törvény eljuthasson a képviselőházba, ahol meggyőződésem, hogy alapos vitáink lesznek a munkaügyi bizottságban” - kérte Sulfina Barbu a szenátorokat.

A szociális védelmi törvényt szeptember 14-én is elhalasztotta a szenátus plénuma, miután a PSD és a PNL honatyái többségben voltak a törvénytervezet napirendről való kiiktatásáról szóló szavazásnál.

A törvénytervezet indoklásában az szerepel, hogy a jogszabály célja törvényes és egységes, összehangolt intézményes keretet nyújtani a szociális védelmi intézkedések elveinek és általános szabályainak előírásához, valamint a rendszer szervezési és működési kritériumainak megszabásához, a szociális védelmi ágazati közpolitikák kidolgozásához és alkalmazásához szükséges feltételek biztosításáért.

A törvénytervezet révén a munkaügyi minisztérium mellett létrejön az Országos Szociális Szolgáltatási Ügynökség, a Szociális Felügyelőség és a Szociális Figyelő, az Országos Fogyatékosság-felmérő Intézet, melyet az országos nyugdíjpénztár és a gyermekjogvédelmi igazgatóságok szintjén már létező struktúrák átszervezésével hoznának létre.

A tervezet új módszert javasol a szociális juttatások mértékének és szintjének meghatározásához, a munkanélküli segély megállapításánál alkalmazott szociális referencia együtthatójának alkalmazása által.

A kormány javaslata szerint az állami költségvetésből fenntartott szociális juttatásokat olyan személyek igényelhetik, akik az „egységes típuskérvény” kitöltésével bizonyítják, hogy megfelelnek a követelményeknek.

A szociális munkások számát illetően a törvény azt írja, hogy azt az igénylők számának függvényében állapítják meg, 300 szociális gondozottra egy alkalmazott jutna.

Amennyiben a törvényt elfogadják, a szociális védelemre jogosultak között szerepelnek majd a hajléktalanok is, akiket első ízben határoznak meg törvényben mint „olyan társadalmi kategóriát, melyet egyedülálló személyek vagy családok alkotnak, akik, illetve amelyek sajátos vagy szociális, orvosi, pénzügyi, jogi vagy más, vis major okokból az utcán élnek, ideiglenesen barátoknál vagy ismerősöknél laknak, képtelenek lakást bérelni vagy kilakoltatás fenyegeti őket, intézményekben vagy büntetésvégrehajtási intézetekben tartózkodnak, ahonnan két hónapon belül kikerülnek, illetve szabadulnak, és nincs lakhelyük”.

A kormány számára prioritást jelentő jogszabály sarkalatos törvénynek számít, a Szenátus pedig az első megkeresett kamara.

Mediafax