Újabb kulturális örökségvédelmi programot indít a szaktárca

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter szeptember 18-án, vasárnap, az Európai Örökség Napján jelentette be, hogy az általa vezetett tárca újabb örökségvédelmi programokat indít el. 

A kulturális miniszter a Szilágy megyei Krasznán elmondta, kezdeményezi az „Épített örökségünk felmérése, védelme és hasznosítása” nevű programcsomagot. Ennek célja elsősorban számba venni mindazt, ami nem szerepel az országos műemlékvédelmi listán, ám védelemre érdemes, s ugyanakkor egy olyan hasznosítási stratégia kidolgozása, amely magában foglalja a kulturális turizmust, a helyi termékek piacának kiszélesítését valamint új munkahelyek teremtését.Kelemen Hunor elmondta, véleménye szerint az épített örökség helyreállításának akkor van értelme, ha a társadalom azt elfogadja, igényli, és ha annak hasznából minden állampolgár részesedik.

A kulturális tárcavezető által kezdeményezett programcsomag a következőkből áll:

1. A népi építészeti örökség felmérése, védelme és hasznosítása. Ennek célja az országban még fellelhető, népi építészeti örökség felleltározása és kutatása, illetve a legértékesebb 100–150 népi műemlék in-situ védelmének biztosítása. Az első szakaszban a népi építészeti hagyaték számbavétele, egy részletes adatbázis elkészítése a cél, s ezt követően az ország népi építészeti kataszterének elkészítése. Ez az adatbázis teremti meg a későbbi védelmi és hasznosítási feladatok alapját. A program időtartama 4 év.

2. A középkori épített örökség felmérése, védelme és hasznosítása. A program által a középkori várak, várkastélyok, illetve a Dunamenti várkastélyok védelme és hasznosítása valósul meg. Az országos műemléki listán pillanatnyilag 153 ilyen jellegű épület szerepel, soknak azonban nincs funkciója, nem látogathatóak, igen elhanyagolt állapotban vannak. A program célja ezeknek a felmérése, hasznosításuk beindítása, illetve ezek bevonása a turisztikai keringésbe.

3. Az ipari épített örökség felmérése, védelme és hasznosítása. Romániában ugyanúgy, mint a világ más országaiban is, az iparosodással együtt járt egy különleges építészet kialakulása. Gyakran ezek a gyárépületek, műhelyek, csarnokok ma elhanyagolt állapotban vannak, s hasznosításuk nem megoldott. Holott szerte a világban a legérdekesebb újrahasznosítási projektek pontosan ezekben az épületekben történnek. A program célja ezen épületek felkutatása, s egy részükre hasznosítási stratégia kidolgozása, illetve bemutatásuk, turisztikai hasznosításuk elősegítése.

Mindhárom program széles társadalmi támogatottságot feltételez: az Országos Kulturális örökségvédelmi hivatal mellett egyetemek, civil szervezetek, önkéntesek vesznek majd benne részt.

1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok (European Heritage Days) címmel, s egyben felszólította az Európai kulturális egyezmény tagállamait, hogy csatlakozzanak, és szervezzék meg hazájukban is minden évben az Európai Örökség Napokat. Mivel a rendezvényt összeurópai viszonylatban indították útjára - amit az azóta is érvényben lévő szlogen szintén megerősít: "Európa, közös örökségünk" - az Európai Örökség Napok jelentősége évről-évre növekedett mind a résztvevő országok, mind az ingyenesen látogatható helyszínek, mind a látogatók számát tekintve. Mára e rendezvényt a Baltikumtól a Balkánig, Izlandtól az Ibériai-félszigetig 48 országban ünneplik minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is.

Krasznai Napok, tizenharmadik alkalommal

Kelemen Hunor szövetségi elnök idén is részt vett a Szilágy megyei Kraszna község napjain. A településen már tizenharmadik alkalommal szervezik meg a községnapokat, ebben az évben két kiemelkedő esemény is kapcsolódott az ünnepséghez. Vasárnap reggel a helyi, megyei és országos hivatalosságok részvételével felavatták a krasznai sportpályát, ahol ez alkalommal első ízben nemzetközi fogathajtó versenyt is tartottak. Kelemen Hunor szövetségi elnök a szilágysági magyar közösség tenni akarására és életerősségére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy közösségi életük megszervezése példaértékű az erdélyi magyarság számára. Ugyancsak vasárnap avatták fel a krasznai állandó betegellátót. A helyi kórház az egészségügyi reform után alakult át állandó betegellátóvá, ahol az ügyeletet a helyi családorvosok látják el. Így a községhez tartozó 6 település több mint 20.000 lakójának megoldották az orvosi ellátását, ugyanakkor sikerült az intézménynek helyet adó épületet kívül-belül felújítani. A vasárnapi szalagvágáson Kelemen Hunor szövetségi elnök a Cseke Attila volt miniszter által elkezdett egészségügyi reform szükségességére hívta fel a figyelmet, kiemelve a helyi önkormányzatok nyitottságának és innovatív hozzáállásának szükségességét is.

A szövetségi elnök krasznai látogatásának végén találkozott a Szilágy megyei RMDSZ-es önkormányzati vezetőkkel, akikkel aktuálpolitikai kérdésekről beszélgetett. 

(RMDSZ)