Verespatak és a piros kakaska meséje

Borbély László környezetvédelmi miniszter csütörtökön Besztercén a verespataki projektről elmondta, úgy tűnik: vég nélküli történet.

„Van egy magyar mese – A piros kakaska meséje –, amely soha nem ér véget, mindegyre újra kezdődik. Úgy hiszem, Verespatak is ilyen. Véleményem szerint egyértelmű döntést kell hozni. A kormány, a hatóságok gyengeségét mutatja, hogy kiadnak egy engedélyt 2000-ben, majd 12 évig halasztják a döntést. Ez a személyes álláspontom” – tette hozzá.

Borbély elmagyarázta környezetvédelmi miniszteri álláspontját is.

„Nem tettem egyebet, tiszteletben tartottam az érvényes európai törvényeket, amelyek, bizonyos körülmények között, engedélyezik a ciánalapú technológiát. Ha odajutunk, hogy javasolnom kell a kormánynak a környezetvédelmi engedély megadását, ezt csak akkor teszem meg, ha száz százalékosan meggyőznek, nemcsak arról, hogy a legjobb európai gyakorlatot alkalmazzák, hanem arról is, teljesítik-e mindazt, amire én köteleztem őket, azaz az EU-ban a legmodernebb felszerelésük lesz, amellyel a ciánkoncentrációt annyira csökkentik, hogy az már nem is mérhető” – mondta a miniszter.

Borbély megjegyezte, vannak ilyen aranybányák Svédországban és Finnországban is, és ezek az államok fokozottan ügyelnek a környezetre.

A Roşia Montană Gold Corporationt (RMGC) arra kötelezhetik, hogy a környezetvédelmi engedély mellett igényeljenek egy másik, kormányhatározat formájában kiállított engedélyt is a Szarvaspatak elterelésére, amely kötelező lépés a bányaprojekt megvalósítása esetében.

(Mediafax)