A pápa helyi idő szerint tíz óra harmincnyolc perckor mondta el latinul az ilyenkor szokásos formulát, amellyel boldoggá nyilvánította a katolikus egyházat 1978-tól 2005-ös haláláig vezető II. János Pált. XVI. Benedek közölte, hogy a boldog ünnepnapja október huszonkettedike lesz, 1978-as pápai beiktatásának napja.
A boldoggá avatás a szentté avatási eljárás első állomása. II. Jánost Pált (1920–2005) a modernkori időben rekordgyorsasággal, halála után mindössze hat évvel és egy hónappal avatták boldoggá.
Ezt követően a tömeg üdvrivalgása közepette bemutatták a boldog hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata felett helyeztek el, és II. János Pál egy 1995-ös fényképe alapján készült.
A boldoggá avatást Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke kérte, aki előzőleg ismertette II. János Pál életrajzát. Ebben kitért arra, hogy a Karol Wojtyla néven született lengyel pápa egykoron munkásként dolgozott, majd pappá szentelték, Krakkó érseke lett, s végül több mint negyedszázadon át volt a katolikus egyház főpásztora. II. János Pál ezzel a katolikus egyház egyik leghosszabb ideig uralkodó pápája volt.
A boldoggá avatást követően elhelyezték a néhai II. János Pál ereklyéit a szabadtéri oltáron. Az ereklyéket, köztük a néhai pápa vérét tartalmazó ampullát olasz és francia fiatalok, valamint Tobiana nővér, a lengyel pápa egykori házvezetőnője helyezte el, majd folytatódott a szentmise, amelyet XVI. Benedek pápa a bíborosokkal koncelebrált.
A boldoggá avatáson nyolcvanhét hivatalos küldöttség – köztük 22 állam- vagy kormányfő vezetésével – vett részt.
Hivatalos becslések szerint több mint egymillió zarándok érkezett Rómába a néhai pápa boldoggá avatásának alkalmából.
A pápa II. János Pál „hatalmas erejét” méltatta
XVI. Benedek pápa elődje, a néhai II. János Pál „hatalmas erejét” méltatta a boldoggá avatáson, amiért képes volt „megfordítani egy visszafordíthatatlannak tűnő irányzatot” a kereszténység ellen.
„Tanúságot téve hitéről, szeretetéről és főpásztori bátorságáról, amely nagy emberi karizmával párosult, a lengyel nép e példás fia világszerte hozzásegítette a híveket ahhoz, hogy ne féljenek kereszténynek, az egyházhoz tartozónak nevezni magukat, az evangéliumról beszélni. Egy szóval: segített nekünk abban, hogy ne féljünk az igazságtól, mert az igazság a szabadság garanciája. Még rövidebben: erőt adott nekünk ahhoz, hogy higgyünk Krisztusban” – hangoztatta XVI. Benedek.
A bajor pápa megemlítette azt is, hogy kommunista országból érkezett lengyel elődje magával hozta mély töprengését a marxizmus és a kereszténység összeütközéséről. II. János Pál „üzenete az volt: az egyház útja az ember, Krisztus útja az ember” – tette hozzá.
(MTI)
Hozzászólások