Füveskönyvek az Élet nagy kérdéseiről

„Nem tudós könyv ez, csak olyan, amilyent az elemiben tanítanak. Aki írta, nem ismeri a feltétlen igazságot és gyakran téved a részletekben. Mert ember. De keresi a feltétlen igazságot, s nem röstelli, ha téved a részletekben. Mert ember. (…) S aki jobban tudja, mondja jobban.” (Márai: Füves könyv, 1943)

Szerdán este háromnegyed nyolckor, az Aradi Kamaraszínház esti előadása előtt némi aggodalommal konstatáltam, hogy szokatlanul kevesen álldogálnak a Bábszínház bejárata előtt. 

Hamvas Béla, Márai Sándor, Weöres Sándor, meg az előadó Dunai Tamás, a harminc-valahány filmszerepből és ennél is több tévéprodukcióból ismert, Jászai Mari-díjas művész, a nálunk vendégeskedő Gyulai Várszínház neve nem lenne eléggé vonzó a törzsközönség számára? Kiábrándítónak találtam volna.

Az előadás kezdetén elégedetten néztem végig a teljesen megtelt nézőtéren.

A mintegy másfél órás, hosszas vastapssal zárult előadás után a közönség reagálását figyeltem. Az elragadtatás és a kiábrándultság hangjait.

***

Kezdjük azzal, miért Füveskönyvek (Márainál: Füves könyvek, 1943) az előadás címe?

Valamikor, az ókorban, de valószínűleg már előtte is, a nyavalyák gyógyítására többnyire (a ráolvasást, lelki – egyébként nem elhanyagolható – ráhatást nem számítva) gyógyfüveket használtak, amelyek, mellesleg, ma is számos orvosság alapanyagát képezik. A növények hatását könyvekben írták le (magyarul az elsőt, amely külföldi művek, források ismeretében és felhasználásával is készült), a XVI. században Melius – Méliusz – Juhász Péter református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyar reformáció legeredetibb és legnagyobb hatású egyénisége jegyzi, címe: Herbárium az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól,1578).

A füveskönyvek azonban, az előadás címének és szellemének értelmezésében, nemcsak a testi betegségek gyógyításának, hanem az élet-értelmezés, -felfogás útmutatói is, sőt elsősorban azok. Arról szólnak három, a magyar irodalom és kultúra kiemelkedő személyisége műveinek tükrében, hogy mi, milyen, hogyan felfogható, megközelíthető, értelmezhető az emberi élet.

Súlyos, alapvető kérdések.

1945-ben jelent meg az akkor csak 32 éves kiváló költő, Weöres Sándor mesterének, Hamvas Bélának ajánlott a Teljesség felé c. kötete (az előadás egyik alapműve). „Amit itt olvasol: több mint világnézet és kevesebb mint vallás. Több mint világnézet, mert általa a dolgokat nem valamely irányból látod, hanem közös gyökerüknél tapintod. Kevesebb mint vallás, mert nincs benne szó az isteni misztériumokról, melyekről csak jelképekben lehet beszélni” – olvassuk benne. Egyértelmű: műve, saját értelmezésében is, filozófia. Mint ahogy az, míves irodalmi köntösbe öltöztetve, a Füveskönyvek c. előadás egészében is.

A filozófia pedig, írásban lefektetve, többnyire nem könnyű és első hallásra nehezen megközelíthető, felfogható olvasmány.

Hogy miről szól a Füveskönyvek – Az Élet nagy kérdései c. előadás, lehetetlen (számomra, legalábbis) egy-két mondatban megfogalmazni. Illetve, leegyszerűsítve, azt mondanám: az élet nagy kérdéseiről. Amelyekben a szerzők (Hamvas–Márai–Weöres), mindhárman kétségtelenül kiemelkedően nagy elmék, véleményüket azonban nem feltétlenül kötelező elfogadni – de mindenképpen érdemes meghallgatni, saját felfogásunkon, véleményünkön átszűrni, értelmezni.

***

A Gyulai Várszínház nagy fába vágta fejszéjét az előadás megtervezésénél.

Arra alapozhatott, hogy három kiváló irodalmár-filozófus művei Rideg Zsófia dramaturg, Gedeon József rendező kezében, egy nagyszerű művész, a Helyei László halála után beugró előadó Dunai Tamással, a kiváló táncos Barkóczi Beáta, meg az Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, Binder Károly közreműködésével (vajon ki szerezte a nagyszerű, pianinón élőben kiválóan előadott zenét?) átütő műsorral kápráztatja el a közönséget.

Az előadás azonban, mi tagadás, túl „tömör”, túl filozofikus, túl „jó” ahhoz, hogy igazi közönségsiker lehessen. Fogalmazzunk nyíltabban: az aradi közönség egy része unta a filozófiai eszmefuttatásokat.

Hogy csak Aradon lenne-e ilyen a nagyközönség, arról lehetne vitatkozni.