Nem véletlenül népszerű az A. D. Xenopol megyei könyvtárnak az Aradi személyiségek elnevezésű sorozata.
Vendégül láttak már az évek során a zene-, majd multimédiaterem nevet viselő helyiségben írókat, színészeket, képzőművészeket, zenészeket, orvosokat, ügyvédeket – így kísérelve megismertetni a város élő nevezetességeit főként az érdeklődő fiatalokkal.
Nem történt ez másként az őszi idény rendezvényén sem, ahol Kett Groza János festőművész volt a meghívott. A termet zsúfolásig megtöltötték a Sabin Drăgoi Művészeti Líceum és a Vasile Goldiş Elméleti Líceum diákjai – nem biztos, hogy valóban érdeklődők voltak-e, vagy csupán kihasználták az alkalmat egy kis lógásra. Akár így, akár úgy: kivételes élményben volt részük, amit nemcsak a művész egyénisége biztosított, hanem több művésztársa, főként írók – Horia Ungureanu, Cornel Marandiuc, Gheorghe Schwartz, Bujor Buda –, valamint Radu Cazan színész, Mórocz Tibor ny. újságíró, Florin Didilescu könyvtárigazgató és Bognár Levente alpolgármester, akik igencsak szemléletesen és érzékletesen szóltak Kett Groza Jánosról – a művészről és az emberről. Kis túlzással Arad emblematikus alakjának, élő nemzeti kincsének is minősítették, amit a város utcáin feltűnés nélkül végig nem sétálható művész végül a rá oly jellemző viccekkel ütött el.
Az életrajzi vonatkozásokon túl a jelenlévő diákok a művész életművének alakulásáról is számos információt szerezhettek, többek között a stílusváltozásairól, valamint mostani stílusának hátteréről, amelynek alkotásai – saját bevallása szerint – lelkének rezdüléseit tükrözik. És mindezt vetített képekkel is illusztrálta, amelyek minden szónál „beszédesebben” szóltak a közönséghez – fiatalokhoz, idősebbekhez egyaránt.
Hozzászólások