Szavak a megfelelő helyen

Az Aradi Magyar Könyvnapok második napja a bemutatkozások jegyében telt. Először az Arad megyei irodalmi körök tagjai találkoztak, majd Böszörményi Zoltán tartott felolvasóestet a Jelen Ház nagytermében.

 ***

Régi vágyunk, hogy a szép szó és gondolat összehozzon bennünket – mondta az aradi Tóth Árpád és a kisjenő-erdőhegyi irodalmi körök találkozóján Csanádi János ny. magyartanár, aki „emberemlékezet óta” vezeti a Fehér- és Fekete-Körös menti két helység, Kisjenő-Erdőhegy, illetve Nagyzerind tollforgatóinak nemes gyülekezetét. A zerindi „most éppen nagybeteg”, azaz nem működik, de meghalni azért nem fog, fejezte ki reményét a tanár úr.

Az erdőhegyi Körösmente Irodalmi Kör nyitotta a mintegy másfél órás műsort, amelynek során először egy zeneszerző-gitáros, Molnár Márton mutatkozott be általa megzenésített versekkel, Szilasi Ildikóval együtt elénekelt Sinka-, Tóth Árpád-, Ady-versekkel, majd Szilasi Ildikó saját költeményét is előadta. Elhangzott több Olosz Lajos-vers (Molnár Erzsébet előadásában), majd a „körön kívüli” Vajda Noémi Fapárna c. regényének részletét olvasta fel Éder Enikő színművész. Aztán a Tóth Árpád körösök következtek: Regéczy Perle, Ódry Mária, Lovász Miklós, Mester József Tamás versekkel, Hevesi József, Regéczy Éva, Katona Béla, Kádár Klára prózával, dr. Brauch Magda most megjelent kötetének egyik tanulmányával.

Jóformán véget sem ért a rendezvény, s már kezdődött Böszörményi Zoltán felolvasóestje. A házigazdája Bege Magdolna többek között azt kérdezte a József Attila-díjjal közelmúltban kitüntetett költőtől, írótól, miért adta estjének A tél markában címet. A felolvasott Kétezeregy című vers megadja a választ. Egyébként arra is rövidesen fény derült, hogy Aradon, amely többek között a költő Tóth Árpád, az író Kuncz Aladár, a színész Jávor Pál szülőhelye, Böszörményi Zoltán a legelső József Attila-díjas alkotó.

A továbbiakban Böszörményi Zoltán megpróbált keresztmetszetet nyújtani eddigi, számos verseskötetből, jó néhány regényből, novelláskötetből álló életművéből. Meglehetősen merész vállalkozás, egyórás műsor keretében: öt-öt verset (köztük szonettet) és novellát olvasott fel, ami kétséget kizáróan érzékeltette az alkotó sokoldalúságát és azt, hogy a József Attila-díj nagyon is jó helyre került, ám regényírói kvalitásaiba (minthogy a regényre nem jutott idő) nem nyújtott betekintést.