Vissza a jövőbe, művészi eszközökkel

Tegnap a nagyzerindi Olosz Lajos Művelődési Házban 18 órakor kezdődött, lapzártánk után fejeződött be a XII. Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor zárókiállítása, amit a Vissza a jövőbe témakör mentén szerveztek. Az alkotótábori munkába bepillantást nyújtó helyszíni riportunk pénteken készült.

A nagyzerindi Csáky-villa udvarán vérbeli alkotói hangulat fogadott: az épület végében lévő fedett, immár oldalról fóliával is bevont nyitott teraszon egyes művészek a festőállványra tett tájképükön, helyi ihletésű kompozícióikon dolgoztak, mások a táborban készült munkáikat szemlélték, hátha ráférne még valami változtatás, a keramikus agyagból formált munkáit készítette elő a kiégetésre, mások megvitatták egy-egy munkájuknak a mondanivalóját.

Először, de reméli, nem utoljára

A Budapestről érkezett Magyar József első alkalommal vesz részt a nagyzerindi alkotótábor munkájában. Siska-Szabó Hajnalka művészeti vezetővel a hajdúböszörményi művésztelepen találkozott két évvel ezelőtt, amikor meghívta Nagyzerindre. Eddig szívesen járt Hajdúböszörménybe, de Madarason, Gyergyószárhegyen, Homoródszentmártonon is alkotott. Idén úgy tervezte a nyári programot, hogy eljuthasson Nagyzerindre. Azért is kívánkozott ide, mivel a Partiumban még nem járt. Itt az ihleti igazán, hogy sok jó ember között dolgozhat, van ideje festeni. Igazából az ember a saját formakincsét hozza magával egy-egy alkotótáborba, mondja, amibe beépülnek az itt talált arcok és emberek is. Mivel Nagyszalontán is jártak, a Csonkatorony, de Arad, illetve a Szabadság-szobor is bizonyára be fog épülni valamelyik munkájába. A telepen sokat dolgozott, a tizedik alkotásánál tart, ezért a továbbiakban fotózni, töltekezni kíván. A Vissza a jövőbe témakörben strigulás elemekre épült kompozícióval próbálja szemléltetni magát, az idő múlását. Mivel a nagy történelemben mindenkinek a saját élete, az élményei a legfontosabbak, visszatekintve ezekre, tulajdonképpen mindenki a saját életére tekint vissza, várva a következő napoknak a történéseit. A zerindi táborban kiváló alkotó körülményeket teremtettek, ezért ha hívják, máskor is szívesen visszatér.

Időkapszulák új égetőkemencében

Koncz-Münich András visszajáró vendégnek számít, a feleségével együtt, idén is szívesen tette eleget a meghívásnak. Eddig 6-7 agyagmunkát készített, de egy égetőkemencét is összeállított, amiben kiégeti a munkáit. Tavalyelőtt már készített egy hasonló kemencét a polgármesteri hivatal épülete mögött, de azt a helyet év közben más rendezvényekre használják, ezért az a kemence útban volt. A mostanit itt, az udvaron készítette, remélhetőleg sokáig használják. A Vissza a jövőbe témakört előbb nagy méretű futurista festményeken akarta szemléltetni, amikor azonban közbejött a kemence-ajánlat és az üstház, amiből égetőkemencét lehet készíteni, megváltoztatva az eredeti szándékot, furcsa formájú időkapszulákat készített agyagból. Az udvaron megszemléltük az agyaggal kibélelt üstház felhasználásával épült égetőkemencét, ami a látogatáskor még száradt, de szombaton abban kívánta kiégetni az agyagból készült időkapszulákat.

Várakozás, az anyaság lelki világa

A kolozsvári Gally A. Katalin is többször járt már Nagyzerinden. Tavaly nem tudott eljönni, de egy ilyen komoly témakörhöz, mint a Vissza a jövőbe, ami igen bő téma, gondolatban illő volt komolyan felkészülni. Várakozás címmel három munkából álló sorozatban próbálta kifejezni a gyermeket váró anya lelki világát, az anyaság lélekemelő érzésvilágát. A sorozat harmadik részét itt fejezte be. A Múlt és jelencímű kompozíciójában a saját arcából indult ki, amihez felhasznált egy fiatalkori portréját, illetve egy mostanit, a kettőt megkapó kifejezőerővel összemosta. Nagyzerinden kívül sokszor járt Lakitelken, Bugacon, a budapesti XII. kerületi alkotótáborban, de Kalotaszegen és Zsobokon is megfordult néhányszor. Nagyzerinden igen jól érzi magát a rangos társaságban, ahol igen sok téma adódik. Nagyon megfogta a feketegyarmati templomban lévő csodálatos freskómaradvány, de Zerind kútjai is ihlették a munkáiban.

Teremtés sorozattal az adott témát

Koncz-Münich Judit a férjével együtt negyedszer jár a nagyzerindi alkotótáborban, ahol ezúttal kissé szimbolikusan, allegorikusan közelítette meg az adott témát. Egy triptichon első képén a Teremtést, az életünkben megjelenő csodát és a reményt ábrázolta, a második alkotás címe a Szeretet, míg a harmadiknak Küzdelem a napjaink agresszivitása ellen. Aradon a Szántay-ház ihlette meg, amit előbb linómetszeten kíván megjeleníteni, majd átviszi olajfestményre. Mivel a gyermekük is itt van, az egész család remekül érzi magát, ha jövőre is meghívást kapnak, szívesen tesznek eleget neki.

Mindent az alkotómunka szolgálatába

A Nagyzerindi Alkotótábor a VII. éve tartja munkálatait Csáky Barna villájában. A házigazda a művészetért vállalt áldozat mértéke felőli kérdésünkre elmondta: nem nagy áldozat, hiszen az itt termelődő szellemi érték mellett eltörpül a tény, hogy minden táborozás után ki kell takarítani a villát, ki kell mosni a használt ágyneműt, az abroszokat és a függönyöket, ki kell egyenlíteni a villanyszámlát stb. Úgy rendezik, hogy az alkotótábor ideje maguknak is pihenő szabadság legyen. Az alkotótábor ideje szent, azt semminek nem szabad megzavarnia, az évi programjukat ehhez igazítják. Az alkotótábor Nagyzerind számára is igen fontos, hiszen amióta megszervezik, a helybeli képtár igen sok művészeti alkotással gazdagodott. Tudomása szerint eddig mintegy 144 művész adományozott képeket a helybeli képtárnak, ami közel 200 alkotással gazdagodott. Azok a művészek, akik akarnak, a házigazda Csáky családnak is adományoznak alkotásokat, ezáltal a saját képtáruk is gyarapodik. Közülük egyet sem adnak el, sőt maga vásárolni is szokott képeket. A villában 7 szoba áll a művészek rendelkezésére, de az idei táborra a nyitott teraszt is fóliával vonta be, hogy a széltől is védje az alkotómunkát.

Gyümölcsöző alkotómunka, köszönet

Siska-Szabó Hajnalka, Vas Enikő társaságában idén a XII. alkotótábort szervezte. Az idei Vissza a jövőbe cíművel arra is utalni kívánnak, hogy a záró kiállítással egyszerre emlékeznek a nagyzerindi képtár fennállásának a 40. évfordulójára. A tematika az ünnepségre való ráhangolódást segíti elő. Maga helyi ihletésű munkákkal, például a régi malomnak, házaknak a megörökítésével próbált a témára hangolódni. A feketegyarmati templomban lévő nagyon szép freskó is ihletforrás, de a toronyban is jártak, ahol kompozíció készült a harangokról. A harang, az idő múlását szemléltető motívumnak a feldolgozása igen hálás.

Az idei alkotótábor munkálatain 17 művész vett részt, 7 országból. A hazaiak mellett anyaországi, bulgáriai, dél-koreai, lengyelországi, kárpátaljai, valamint USA-beli művészek alkottak Nagyzerinden. A kétharmad visszajáró, az egyharmad újjal együtt, látható módon, minden művész remekül érezte magát, kiváló formában alkotott, változatos, nagyon szép munkák születtek. Ezúttal is szerveztek kulturális jellegű kirándulásokat a régióban. Arad nevezetes kulturális intézményeit, emlékműveit minden alkalommal, így most is megtekintették, de a környékbeli templomokat, a várromot, a nagyszalontai Csonkatornyot is felkeresték. Mivel a művészet határtalan, a művészek is nagyon jól megértették egymást, de a tematika is az együtt gondolkodásra, a ráhangolódásra, új értékek teremtésére sarkallta őket.

A XII. Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor fő támogatói az Arad Megyei Kulturális Központ és a Nagyzerindi Önkormányzat volt, de Csáky Barna Zsombor, a Communitas Alapítvány, a Pro Zerind Egyesület és számos magánszemély is támogatta az idei rendezvényt. Ezúton is mindnyájuknak köszönetet mondanak a művészek nevében a szervezők. Pályázati közvetítő a Pro Zerind Egyesület volt, mondta el érdeklődésünkre Siska-Szabó Hajnalka művészeti vezető.