A Jupiter-szonda hibátlanul halad célja felé

Tíz nappal azt követően, hogy egy Atlas 5 rakéta orrában elhagyta a Földet, a Juno szonda egyenesen célja felé tart, és lehetővé teszi, hogy a NASA szakemberei elodázzanak egy manőverező rakétabegyújtást.

A döntés, hogy lefújják a hónap második felére tervezett, iránypontosító manővert, előremozdítja a Juno tudományos készülékeinek tesztelését – közölte Jan Chodas, a misszió vezetője. Elmondása szerint, a begyújtás halasztásával előbb és nyugodtabb ütemben kezdhetik meg a készülékek alacsony feszültségű tesztelését.

A Juno egyik érzékelőjét, a Waves néven ismert plazma- és rádiókísérletet augusztus 9-én aktiválták, és bontották ki antennáit – mondta Chodas. A Waves (hullámok) a Jupiter sarki fényeiben méri majd a plazma- és radioaktivitást. Chodas szerint a többi – radiométer, magnetométer, részecskedetektor, infravörös és ultraibolya – készüléket augusztus 22. és szeptember 2. között ellenőrzik. A magasfeszültségű tesztelésekre az év vége felé kerül sor, melynek célja az összes készülék működési képességének megerősítése.

Amint a Juno pályára áll az óriásbolygó körül, kutatóeszközei mélyre tekinthetnek a vaskos atmoszférába, feltérképezhetik a mágneses mezőt, és lekövethetik a Naprendszer legnagyobb bolygójának eredetét és evolúcióját.

A Juno irányító csapata – mely a Lockheed Martin denveri intézményében állomásozik – augusztus 8-án állította át az űrszondát a kilövési fázisból az első felderítési fázisba. A Juno reakciós kormányhajtóművének mind a 12 manőverező rakétája sikeresen begyulladt. A szonda főhajtóművét – mely 68 kilogramm tolóerő létrehozására képes – nem alkalmazzák majd 2012 augusztusáig és szeptemberéig, amikor egy-egy mélyűri manővert végeznek el.

A főhajtómű jövő évi begyújtása a Junót ismét a Föld felé viszi egy 2013. októberi elrepülésre. A Föld gravitációja megnöveli a szonda sebességét, amely szükséges a Jupiter 2016 júliusban esedékes eléréséhez.

A Juno augusztus 5-én indult Cape Canaveralból. Az Atlas 5 rakéta a felbocsátást követően kevesebb, mint 54 perc elteltével sikeresen útjára engedte a három tonnás űrszondát. Néhány perccel később a szonda kibontotta kis híján kilenc méteres napelem-paneljeit, és megkezdte akkumulátorainak feltöltését. A Juno „szárnyait” 18 600 hatékony napelem alkotja. Amikor eléri a Jupitert, a szonda lesz a Naptól legtávolabbra jutó olyan misszió, amely napenergiával működik.

A tervezett készüléktesztelés mellett a mérnökök a következő néhány hétben nyomon követik a Juno rendszereit a napi kommunikációs lehetőségek során, melyekre a NASA Globális Mélyűri Hálózata nyújt lehetőséget. A kommunikáció a Juno utazásának későbbi fázisában már nem lesz ilyen gyakori, ám a mérnökök jelenleg szeretnének mind mélyebben betekinteni a szonda működésébe.

(hirado.hu/Spaceflightnow)