Argentínában megtalálták a legkorábbi növények maradványait

Argentínában megtalálták azokat a legkorábbi növényeket, melyek kolonizálták a szárazföldet.

A felfedezés 10 millió évvel tolja vissza a szárazföld növények általi benépesítésének dátumát, és azt sugallja, hogy a szárazföldi növények sokfélesége 472 millió évvel ezelőtt alakult ki. Az újonnan felfedezett fajok májmohák, nagyon egyszerű növények, melyeknél nincsenek gyökerek – jelentették a kutatók a New Phytologist szakfolyóiratban.

Ez megerősíti, hogy a májmohák valószínűleg minden szárazföldi növény ősei. A növények megjelenése a szárazon a Föld történetében az egyik legfontosabb evolúciós mérföldkő. A szárazföldi vegetáció bolygó szerte megváltoztatta a klímát, módosította a talajt, és lehetővé tette, hogy minden egyéb, többsejtű életforma fejlődjön, és szinte minden kontinentális szárazföldet meghódítson. 

A legidősebb, ismert szárazföldi növények felfedezése a Claudia Rubinstein kutató vezette csapathoz fűződik. A kutatók Argentína északnyugati részén, a Közép-Andok medencében lévő Rio Capillas üledékeiből gyűjtöttek be mintákat. Ezt követően az üledékmintákat feldolgozták úgy, hogy erős savakban oldották fel, és nagy gondot fordítottak a szennyeződés elkerülésére. Az üledékekben szívós, megkövesedett spórákat találtak, a májmohák öt különböző fajától. Ez a primitív növény a kutatók szerint az édesvízi, többsejtű, zöld algákból fejlődött ki. „A májmohák spórái nagyon egyszerűek, kriptospóráknak nevezzük őket” – mondja Rubinstein. „A most leírt kriptospórák az eddigi legkorábbiak.”

Ezek a spórák – melyek 473-472 millió évre néznek vissza – olyan növényektől származnak, melyek öt különböző nemhez tartoznak. „Ez azt mutatja, hogy a növények már elkezdtek diverzifikálódni, ami azt jelenti, hogy korábban kolonizálták a szárazföldet, mint a meghatározott minták” – mondja Rubinstein, aki argentin és belga kutatókkal fedezte fel a növényeket. A kutatók legjobb becslései szerint, a szárazföld kolonizációja a korai ordovíciumban – 488-472 millió évvel ezelőtt – vagy akár a kései kambriumban – 499-488 millió évvel ezelőtt – mehetett végbe.

A legkorábbi, ismert szárazföldi növény eddigi rekordtartói apró, májmoha kriptospórák voltak, melyeket Szaúd-Arábiában és a Cseh Köztársaságban találtak meg. Ezek kora 463 -461 millió év volt. Minden szárazföldi növény spórákat vagyis polleneket termel, igen nagy számban. Ezek a spórák vaskos védőfallal vannak ellátva, mely rendkívül ellenálló, és azt jelenti, hogy nagyon jól fosszilizálódnak. Egész növények kevésbé könnyen kövesednek meg, mely megmagyarázza, hogy a teljes növények legkorábbi „megafosszíliái” miért sokkal fiatalabbak. A kriptospórák olyanok, mint a modern növényi spórák, kivéve, hogy szokatlan a strukturális elrendeződésük.

Az argentin kriptospórák arra is utalnak, honnan származnak a szárazföldi növények. „A legnagyobb valószínűséggel a Gondwanán ment végbe, ahogy a korábbi felfedezések is demonstrálják, ám nagyon messze, legalább 5000 kilométerre Szaúd-Arábiától és a Cseh Köztársaságtól, ahol a korábbi leletek előkerültek” – mondja Rubinstein.

Ahogy a szárazföldi növények fejlődtek, a májmohákból mohák lettek, aztán kialakultak a mai szarvasmoha és a korpafű növények. Aztán megjelentek a páfrányok, mielőtt kialakultak volna a virágos növények, melyekből ma számtalan faj létezik.

(hirado.hu/BBC)