Az űrsiklók nyugdíjazásával Oroszország szimbolikus „győzelmet” arat

Az amerikai űrsikló program nyugdíjazásával Oroszország kezében lesz az űrállomás irányítása, legalábbis addig, míg az amerikai privát szektor nem készül el az új legénységi járművekkel.

Miközben a hosszú ideje zajló „űrrivalizálás” szimbolikus aktusaként Amerika lezárni készül űrsikló-programját, régi riválisa, Oroszország teljes irányítást nyer a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felett.

Az orosz űrügynökség jelentéktelennek tünteti ezt fel, ám az amerikai asztronauták legalább 2015-ig Oroszországra kénytelenek támaszkodni, és fizetni a helyekért a Szojuz kapaszulákban. Vitalij Davidov, az orosz űrügynökség helyettes vezetője szerint nem arról van szó, hogy megnyerték az űrversenyt, pusztán csak egy bizonyos szakasz végére értek.

Július nyolcadikán négy asztronauta indul el az Atlantis fedélzetén az utolsó küldetésre, és véget vet az Amerikai Egyesült Államok három évtizedes programjának, melynek végeztével az ellátmányt és a legénységet az orosz Proton és Szojuz rakéták szállítják majd fel a komplexumra. Ezentúl Washingtonnak mintegy 51 millió dollárt kell fizetnie helyenként az orosz kapszulákban egészen addig, míg el nem készül a privát cégek fejlesztette legénységi jármű, amely a NASA becslései szerint 2015 és 2020 között esedékes.

Davidov, a Roszkozmosz űrügynökség szakembere elutasította a rivalizálás tényét, és hangsúlyozta, hogy az ISS elsődlegesen a sikeres nemzetközi együttműködés eredménye. Elmondása szerint nem jut eszébe még egy olyan nemzetközi űrprojekt, mely arányaiban, jelentőségét és hatékonyságát tekintve az ISS-hez fogható lenne.

Míg Oroszország szimbolikus győzelmet arat, ez igen költséges, hiszen kötelezettséget vállalt, hogy több űrhajót fejleszt ki, melyekkel elérheti a komplexumot, de ami felemészti azt a költségvetést, amelyet más projektekre fordíthatna. A NASA többször használatos űrsiklóival ellentétben az orosz Szojuz kapszulák egyszer használatosak, kivéve azt a szekciót, melyben az űrhajósok visszatérnek a Földre.

Igor Marinin űripari szakember szerint a szituáció nem éppen kényelmes, mivel igen nehéz terhet ró a Roszkozmosz termelési kapacitására. Az orosz űrügynökség idén 3 milliárd dollár költségvetéssel dolgozik, amely töredéke a NASA masszív, 18,5 milliárd dolláros büdzséjének.

Emellett zavarba ejtő akadályokkal nézett szembe, többek között, számos műholdkilövés kudarcával, ami végül az ügynökség vezetője, Anatolij Perminov áprilisi elbocsátásához vezetett. Az ország űripara szintén mosolygást váltott ki a kísérlettel, melynek során marsi utazást szimulálnak, amelyben az önkéntesek több mint egy évet töltenek egy moszkvai kutatóintézetbe zárva, és egy speciálisan megtervezett modulban már „landoltak” is.

A költségek kipótlására a Roszkozmosz abban reménykedik, hogy erősebb jelenlétre tehet szert a kereskedelmi űrpiacon, többek között, műholdkilövésekkel, mondta múlt hónapban Vlagyimir Popovkin, az újonnan kinevezett főnök egy szentpétervári gazdasági fórumon. Szerinte a cél az, hogy megfelelő pozíciót érjenek el ezen a piacon, mintegy 10-12 százalékot. A piac évente 300 milliárd dollárt ér.

Miközben Oroszország a világ űrt érintő kilövéseinek 40 százalékát tartja, űrhajóinak 20 százalékát állítja elő, Popovkin szerint „részesedése az űrüzletből méltánytalanul alacsony, nem több mint három százalék.” Oroszország emellett új riválisokkal is szembenézhet, különösképpen Kínával, amely 2003-ban a harmadik országgá vált a Szovjetunió és Amerika után, saját fejlesztésű űrhajón küldve embert az űrbe.

Ambiciózus tervei szerint Kína 2013-ra szeretne robotot juttatni a Holdra, majd megépíteni saját űrállomását, amely 2015-ben állna szolgálatba.

Davidov elismerte, hogy az ázsiai ország riválissá vált, azonban még mindig eléggé lemaradva, így Oroszország nem érzi fenyegetettnek magát.

„Mindenki számára van hely az űrben. Bizonyos értelemben Kína a versenytársunk, ám ez teljességgel normális, és már hosszú ideje nem félünk ettől a konkurenciától.”

Ironikus módon az orosz űrprogram – csökkentett költségvetéssel és a nagymértékű projektekben történő kooperálás szükségével – új kereskedelmi realitásai miatt egyes szovjet űrveteránok a hidegháború versengéséért epekednek. Georgij Grecsko nyugdíjazott kozmonauta szerint „furcsa, hogy a hidegháború alatt, amikor a kozmonauták és a fejlesztők az együttműködésről álmodtak, számtalan új kilövésre került sor, ám eljött a kooperáció ideje, és most főleg csak ismételjük magunkat.”

Az amerikai űrsikló-program célja, hogy a kilövéseket olcsóbbá tegye, nem igazán volt elérhető – mondja –, és nyugdíjazása visszatérést jelent az egyszer használatos „kolbászszerű” rakéták alkalmazásához, melyek csak kicsit térnek el az ötven éve használtaktól. Szerinte az emberiség elveszítette ösztönzését, hogy az űrbe komplikáltabb gépekkel jusson ki.

(hirado.hu/AFP)