Egyre több faj halad a kihalás felé

Az állat- és növényfajok egyötödét fenyegeti kihalás – figyelmeztet egy globális természetvédelmi tanulmány.

A Veszélyeztetett fajok vörös listáját összeállító kutatók szerint a kihalással szembenéző fajok aránya nő. Ám azt is elmondták, hogy az intenzív természetvédelem már számos fajt hozott vissza a kihalás közeléből. A jelentést az ENSZ biodiverzitás csúcstalálkozóján mutatták be Japánban, ahol a kormányok azt vitatják meg, hogyan lehetne jobban megvédelmezni a természeti világot.

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének (CBD) találkozóján ismertetett tanulmány azt állítja, hogy a kétéltűek maradtak az állatok legveszélyeztetettebb csoportja. A fajok 41 százaléka van veszélyben, míg a madaraknak csak 13 százaléka került a Vörös Listára. Az hanyatlások legnagyobb aránya Délkelet-Ázsiában jellemző, ahol az erdőkhöz hasonló élőhelyek mezőgazdasági célokból történő irtása a leggyorsabb.

Edward O’Wilson, amerikai ökológus szerint „a biodiverzitás gerince pusztul. A vörös listán egyetlen apró lépés felfelé hatalmas ugrást jelent a kihalás irányába. Mindez csak apró ablak arra a globális veszteségre, mely jelenleg is zajlik.” A kiértékelés mögött álló kutatók – akik eredményeiket hivatalosan a Science-ben publikálták – azt állítják, most új bizonyíték van arra is, hogy a természetvédelmi projekteknek észlelhető globális kihatása van.

„A ténylegesen fókuszált konzervációs erőfeszítések akkor működnek, ha tényleg folytatjuk őket. Számos szigetlakó madár regenerálódik” – mondja Simon Stuart, a Nemzetközi természetvédelmi Unió (IUCN) fajok túlélésével foglalkozó bizottságának elnöke. „Egyértelműen meg tudjuk mutatni, hogy amikor a konzervációs erőfeszítésekre fókuszálunk, és tényleg a veszélyeket célozzuk, illetve elegendő pénzt áldozunk rá, akkor pozitív eredmények vannak.”

Az ilyen projektekből előnyt kovácsoló fajok között megtalálható három, melyet fogságban szaporítottak, és aztán visszavittek természetes élőhelyeikre. Ezek Amerikában a kaliforniai kondorkeselyű és a feketelábú görény, illetve Mongóliában a Przsevalszkij-ló. A kereskedelmi bálnavadászatot érintő tiltás eredményeképpen a hosszúszárnyú bálnák populációja igen gyorsan növekszik, így már teljesen le is kerültek a vörös listáról.

Közben egy szintén a Science-ben publikált tanulmány azt a kérdést veti fel, hogy a megnövekedett kockázati trendek és a szintén növekedő konzervációs erőfeszítések hová vezetik el a jövőben a természetet. A kutatók tudományos vizsgálatokat és globális kiértékeléseket elemeztek. Bár az előrevetítések változnak, mindegyik azt mutatta ki, hogy alapvető változásokra van szükség annak érdekében, hogy elkerüljük a számos növény- és állatfaj hanyatlását.

Paul Leadley, a vizsgálat vezetője szerint nem kérdéses, hogy a „szokásos üzletmenet”-féle megoldások katasztrofális biodiverzitási veszteséghez vezetnek. Még az évszázadra szóló, optimista forgatókönyvek is konzisztensen számos faj kihalását és zsugorodó populációt vetítik előre.”

Ezt a képet kellene nagy arányban meggátolnia a CBD találkozónak. A számos vita egyike, amely jelenleg is zajlik, éppen arról szól, mi legyen 2020 globális célja, a biodiverzitás elvesztésének teljes megállítása, vagy valami kevésbé ambiciózus. Leadley elemzése alátámasztja számos szakértő véleményét, miszerint a teljes megállítás nem kivitelezhető. Ám a kormányok, legalábbis úgy tűnik, egyetértenek abban, hogy valamit tenni kell – mondja Stuart.

„Azt mondták, javulást szeretnének látni, különösen azon fajoknál, melyeket a legnagyobb veszély fenyeget. Számunkra ez nagyon jó cél, és úgy hisszük, hogy megfelelő erőfeszítéssel kivitelezhető. Ebben a kérdésben nem sok vita van az országok között. Más kérdésekben igen, ám a fajokat érintő problémában igen egységesek.”

A fajok védelmét érintő pénzügyi kérdésekben viszont már nagy az egyet nem értés: egyes fejlődő országok a Nyugat jelenleg erre a célra fordított összegének százszorosát szeretné látni, míg mások csak tízszeresét.

(hirado.hu/BBC)