Az Antarktisz-félsziget nyugati részének egyik szigetén császárpingvinek kisebb kolóniájának veszett nyoma. Ennek oka nagy valószínűséggel a melegedés kiváltotta tengerijég-vesztés.
Bár azt többször előre vetítették, hogy a pingvinek nagymértékben megszenvedhetik a globális felmelegedést, ez az első alkalom, hogy egy kolónia eltűnését dokumentálták.
A kutatók azonban figyelmeztetnek, hogy vizsgálatukat a császárpingvineket érintő hosszú távú információk – mind ezen az élőhelyen, mind általánosságban – és a környezetüket érintő adatok hiánya akadályozta.
A császárpingvinek fejedelmi madarak, amelyek elérik az 1,2 méteres magasságot és a 38 kilogrammos testsúlyt. Ez a kolónia, amelyet először 1948-ban szúrtak ki az Emperor-szigeten, apró volt, megközelítőleg 150 költőpárt ölelt fel. A megfigyelések hiányosak ugyan, ám a populáció viszonylag stabilnak tűnt a hetvenes évekig. Egy 1978-as jelentés drámai populációs hanyatlást mutatott, ez a trend egészen addig folytatódott, mígnem 2009-ben egy légi felmérés során üresen találták a szigetet.
Ez felveti a kérdést, hogy a pingvinek kihaltak, vagy átköltöztek? Philip Trathan, a kutatás vezetője szerint egyelőre nem tudják a választ. A császárpingvinek, úgy tűnik, minden évben visszatérnek arra a helyre, ahol kikeltek. Ám a kolóniáknak néha muszáj elköltözniük a jeget érintő változások miatt. A kutatók egyelőre nem sokat tudnak ennek részleteiről. Trathan és csapata azon gondolkodik, hogy az Emperor-szigeten a hetvenes évek második felében kikelt madarak talán egyre kisebb számban tértek vissza minden évben, mígnem a kolónia eltűnt.
A madarak számára a jég kulcsfontosságú. A legtöbb császárpingvin azon a tengeri jégen költ, amely a jégpadokhoz és partokhoz csatlakozik, így nem mozog a széllel vagy az áramlatokkal. Ahogy ősszel kifejlődik a jég, a madarak összegyűlnek a kolóniákban. A nyár közepéig ott maradnak, párosodnak, lerakják tojásaikat, és nevelik utódaikat, mígnem azok kitollasodnak, és a jég összetöredezik. Emellett a víz felszínén lebegő uszadékjég között vadásznak.
Az Emperor-sziget kolóniája gyakran a szárazon költött, bár a jelentések azt is mutatják, hogy ezek a madarak a jégen is így tettek. A kolónia eltűnése így azt jelzi, hogy a szárazon költés talán nem olyan jó alternatíva – mondja Trathan.
Az eltűnés oka nem egyértelmű, ám a bizonyítékok kapcsolatot mutatnak a klímaváltozással. Trathan szerint ez az egyik helyszín az Antarktiszon, ahol igen nagy változásokat dokumentáltak a nyugati részen. A XX. század nagy részében ez a régió precedens nélküli arányban melegedett, különösen az utóbbi évtizedekben – írják a PLoS One folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Egy 40 kilométerre lévő állomás által begyűjtött adatok figyelemreméltó emelkedést mutatnak a levegő hőmérsékletében, miközben a helyi tengeri jég később alakul ki, és előbb olvad el. Egy 2007-es tanulmány szerint 1979 és 2004 között a régióban a tengeri jég mintegy 54 nappal később alakult ki, és 31 nappal előbb zsugorodott össze. Amellett, hogy elpusztítja a kolónia élőhelyét, a melegedés és a tengeri jég elvesztése közvetetten kihatással lehet a pingvinekre úgy, hogy csökkenti zsákmányuk, az elérhető halak, krill és tintahalak számát, vagy növeli a ragadozók – mint az óriáshojsza – arányát.
A klímaváltozás nem új ok. Egy korábbi, modellező tanulmány azt vetítette előre, hogy a globális melegedés a császárpingvinek számára igen káros lehet. Egy 2009-es vizsgálat során kiderült, 36 százalékos esélye van annak, hogy az antartkiszi tengeri jég zsugorodása miatt 2100-ra a császárpingvin-populációk egyedszáma 95 vagy még több százalékkal eshet.
Lehetséges, hogy betegség vagy a szélsőséges időjárás játszott közre e különleges kolónia eltűnésében, ám egyelőre nincsenek elérhető adatok e hipotézisek tesztelésére – mondja Trathan. Szerinte még több kolóniát kell nyomon követni, hogy csökkenthessék a bizonytalansági tényezőt.
(hirado.hu/Livescience)
Hozzászólások