Emberi vírusfertőzés okozta két hegyi gorilla halálát

Első alkalommal kapcsoltak össze egy, az embereknél légzőszervi megbetegedést okozó vírust vadon élő hegyi gorillák halálával – jelentették amerikai és afrikai kutatók.

Az eredmények megerősítik, hogy a súlyos betegségek az emberekről átkerülhetnek e veszélyeztetett állatokra. A vizsgálat, amely emberi vírussal fertőződött, két hegyi gorilla 2009-ben bekövetkezett haláláról számol be, az Emerging Infectious Diseases folyóiratban jelent meg.

Mike Cranfield, a projekt vezetője szerint, mivel kevesebb mint 800 hegyi gorilla van életben, mindegyik egyed kritikusan fontos a faj túlélése szempontjából. „Ám a hegyi gorillákat emberek veszik körül, és ez a felfedezés egyértelművé teszi, hogy a védett nemzeti parkokban élés nem szab gátat az emberi betegségeknek.”

Az emberek és gorillák DNS-ük megközelítőleg 98 százalékán osztoznak. Ez a szoros genetikai kapcsolat már aggodalmakhoz vezetett azt illetően, hogy a gorillák fogékonyak lehetnek számos fertőző, emberi betegségre. Az emberek és hegyi gorillák – Gorilla beringei beringei – közötti fertőzés lehetősége különösen azért aggasztó, mert az utóbbi 100 évben a gorillák egyre többször kerülnek kapcsolatba az emberekkel. A nemzeti parkokban – ahol a gorillákat Ruandában, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén védik – az állatokat a kontinentális Afrika legsűrűbb emberi populációi veszik körbe. Emellett a gorillaturizmus – míg segíti az állatok túlélését a nemzeti parkok pénzügyi támogatásával – évente több ezer embert hoz a helyi közösségekből és a világ országaiból, akik kapcsolatba kerülnek a főemlősökkel.

A projekt állatorvosai – akik a gorillák egészségi állapotát követik nyomon, és kezelik azon egyedeket, amelyek életveszélyes vagy ember okozta traumától és betegségtől szenvednek – megfigyelték, hogy az utóbbi években a hegyigorilla-populációban, gyakoriságát és súlyosságát tekintve nő a légzőszervi megbetegedések aránya. A fertőző betegség a második leggyakoribb halálozási ok a hegyi gorilláknál. Az első helyen a traumás sérülés áll. „A fertőzés típusa, amellyel leggyakrabban találkozunk, légzőszervi, amely az enyhe megfázástól a súlyos tüdőgyulladásig terjedhet” – mondja Linda Lowenstine, a vizsgálat társszerzője.

Az új vizsgálatban ismertetett két állat a Hirwa-csoport tagja volt, amely Ruandában él. 2008-ban és 2009-ben a csoport légzőszervi megbetegedéseket szenvedett el, változatos arányú köhögéssel, szem- és orrfolyással, valamint letargiával. A 2009-es fertőzésnél a Hirwa-csoport tizenkét állatot számlált, egy kifejlett hímet, hat kifejlett nőstényt, három fiatalt és két bébit. Egyet kivéve mindegyik állat beteg volt. Kettő – egy kifejlett nőstény és egy újszülött – elpusztult. 

A szövetelemzések kimutatták azon RNS-vírus (humán metapneumovírus vagy HMPV) biokémiai jelét, amely mindkét elpusztult állatot megfertőzte. A kifejlett nőstény gorilla végül másodlagos bakteriális tüdőgyulladásban pusztult el, ám a HMPV-fertőzés valószínűleg fogékonnyá tette erre a megbetegedésre. A vírust az újszülöttnél is megtalálták, melyet egy, szintén a légzőszervi megbetegedés tüneteit mutató nőstény hozott világra.

Mivel mindösszesen 786 egyed maradt természetes élőhelyén, a hegyi gorilla kritikusan veszélyeztetett faj. Közép-Afrikában élnek, körülbelül 480 állat a Virunga-masszívumnál, amely felöleli a ruandai Tűzhányók Nemzeti Parkot, a kongói Virunga Nemzeti Parkot és az ugandai Mgahinga Nemzeti parkot. A további populációnak az ugandai Bwindi Áthatolhatatlan Nemzeti Park ad otthont.

(hirado.hu/ScienceDaily)