Harminc éve indult el az első űrsikló

Jurij Gagarin történelmi küldetésével pontosan egy napon, de húsz évvel később indult el az amerikai űrügynökség első űrsiklója, a Columbia.

Harminc éves történelme alatt az űrsikló kitörölhetetlen hatással volt Amerikára: segített létrehozni a történelem legnagyobb űrállomását, a Hubble Űrteleszkóp felvitelével forradalmasította a tudományt, és generációkat inspirált, akik arról álmodoztak, hogy vele jutnak fel az űrbe. Most, ugyanabban az évben, hogy a NASA űrsikló-programja 30. születésnapját ünnepeli, a többször használható űrjárműveket nyugdíjba küldik.

Amikor az első űrsikló 1981. április 12-én elindult, forradalminak számított. John Young és Robert Crippen szállt fel a Columbiával. Mivel úgy tervezték, hogy visszatérjen a Földre, és úgy landoljon, mint egy hatalmas siklórepülő, az űrsikló volt a világ első, többször használható űrjárműve.

Az öt űrsikló – Columbia, Challenger, Discovery, Atlantis és Endeavour – több mint 130 alkalommal repült, 350 ember vitt fel az űrbe, és több mint 800 millió kilométert tett meg. Az űrsikló számos lenyűgöző teljesítményt nyújtott a három évtized alatt. A Nemzetközi Űrállomás felépítése mellett felvitte a Hubble Űrteleszkópot, amely precedens nélküli rálátást biztosított a kozmoszra az emberiség számára, és újraalkotta ismereteinket a kozmológiáról. Amikor az obszervatórium egy hibás tükör miatt kezdetben elmosódott képeket küldött haza, az űrsikló asztronautái javították meg optikáját.

Az űrsikló rendelkezik a ma repülő űrjárművek közül a legnagyobb teherszállítási kapacitással, és a legnagyobb, emberkéz alkotta objektumokat szállította az űrbe. Amellett, hogy szereléshez szükséges hardvert vitt fel, az űrsikló az embereket is összehozta. A korábban ellenfélnek számító országok – köztük Amerika és Oroszország – ma már egymás űrhajóin cserélgetik a legénységet. A szakemberek szerint az űrsikló egyik legnagyobb öröksége, hogy megnyitotta a kozmoszt a különböző emberek számára.

Számos ország első űrhajósa is űrsiklón jutott fel az űrbe, többek között Kanadából, Mexikóból, Japánból, Ausztráliából, Szaúd-Arábiából és Spanyolországból. Az első amerikai nő és afro-amerikai is űrsiklón jutott az űrben, sőt ez az űrjármű vitte fel az első zsidó származású amerikait, és a legidősebb embert is.

Számos sikere mellett az űrsikló tragédiákkal is találkozott karrierje során. 1986-ban hét asztronauta – többek között Christa McAuliffe, az első tanár az űrben – halt meg, amikor a Challenger a kilövés után darabjaira hullott. Aztán 2003-ban ismét az egész legénység életét vesztette, amikor a Columbia robbant szét a visszatérés során. Ezek a katasztrófák megrázták a NASA-t, az űripart, valamint az egész világot. Mindkét alkalommal leállították az űrprogramot, hogy kivizsgálhassák a baleseteket, aztán újra összeálltak, hogy a program erősebb legyen, mint valaha.

Az űrsikló 30. születésnapja április 12-én az első emberes űrrepülést, Jurij Gagarin 50 évvel ezelőtt misszióját követi.

Közel 200 milliárd dollár a program költsége

Egy új kutatás is napvilágot látott, amely a program költségeit vizsgálta. Ezek szerint az űrsikló program élettartamának teljes költsége mintegy 1,5 milliárd dollárt ölelt fel repülésenként. Az elemzés felfedi, hogy 2010 végére az űrügynökség több mint 192 milliárd dollárt költött a flottára 1971-es elgondolása óta. Ez azt sugallja, hogy az év végére – amely még három küldetést ölel fel – a NASA 196,5 milliárd dollárt költ a siklókra.

Április 12-e a program 30. évfordulója, ám, az űrsikló számos sikere ellenére, mégsem teljesítette az elvárásokat. Eredetileg úgy adták el a Kongresszusnak, mint olyan járművet, amely olcsó és gyakori űrutazásokat tesz lehetővé – mondja Roger Pielke Jr, a vizsgálat vezető kutatója. Elmondása szerint, eredetileg hetente egy repülésre számítottak. „Az aktuális arány ennek egytizede volt.”

A kilövések átlagos költsége 1,2 milliárd dollár (2010-es árfolyamon) volt az űrsikló szolgálati évei alatt, 1982-től 2010-ig. Ám az élettartam meghosszabbítása 1,5 milliárdra növelte a kilövésenkénti költségeket. Az új elemzés a 131 küldetést vette górcső alá, 1982–2010 között. A NASA olyan gyakran reptette siklóit, ahogy csak tudta, de mindig nagy áron – mondja Pielke. 2010-ig 131 küldetés indult el, ebből kettő tragikusan végződött. A Challenger 1986-os katasztrófája és a Columbia 2003-as tragédiája során a héttagú legénység életét vesztette.

Az űrállomáson is ünnepelnek

A Föld körül keringő hat űrhajós is csatlakozik a két prominens űrévforduló megünnepléséhez. Április 12. az első ember űrrepülésének 50. és az első űrsikló indulásának 30. évfordulója. Az űrállomás orosz parancsnoka, Dmitrij Kondratyev szerint az ember álma, hogy a csillagok közé jusson, Jurij Gagarin repülésével vált valóra. Huszonhárom nappal később Alan Shepard amerikai űrhajós lett az második az űrben.

Kondratyev kifejtette, ötven év igen rövid periódus a történelemben, ám érdemes megfigyelni a hatalmas ugrást az apró űrhajótól az óriási Nemzetközi Űrállomásig. Az űrsiklók évfordulóját illetően Ron Garan, a NASA űrhajósa elmondta, a Columbia 1981. április 12-i indulása inspirálta, hogy űrhajós legyen. Már gyerekként asztronauta akart lenni, ám az álom csak álom maradt, mígnem a Columbia elindult első útjára. A következő napon bement az iskolai tanácsadóhoz, és feliratkozott a matematikai és tudomány kurzusokra. „Az álom újra felerősödött bennem. Számomra az űrprogram fontosságának ez a bizonyítéka, arra ösztönzi a fiatal embereket, hogy a tudomány felé forduljanak.”

Az űrsikló-évforduló részeként a NASA vezetője, Charles Bolden Jr. ma részt vesz a Kennedy Űrközpont ceremóniáján, ahol bejelenti, mely múzeumok kapják meg a hamarosan nyugdíjba menő űrsiklókat. A Discovery a Smithsonian Intézetbe kerül. Ám az Endeavour, Atlantis és Enterprise – mely űrsikló prototípusként a Smitshonianban le lesz cserélve a Discoveryre – nyughelye még nem publikus. Huszonegy múzeum, tudományos és látogató központ vett részt a versenyben.

Már csak két űrsikló-küldetés maradt hátra, mindkettő a Nemzetközi Űrállomást célozza. Az Endeavour április 29-én, az Atlantis június 28-án indul. A Discovery, a legidősebb űrsikló múlt hónapban fejezte be karrierjét. Az ISS asztronautái kedden különleges szünnapot tartanak, melynek során sajtótájékoztatót adnak, és kapcsolódnak a moszkvai ünneplésekhez is.

(hirado.hu/Space.com/NASA/AP)