Jövő héten indul a Jupiter-szonda

A NASA a jövő héten tervezi felbocsátani napenergia meghajtású Jupiter-szondáját.

Az 1,1 milliárd dolláros Juno augusztus ötödikén indul ötéves küldetésére, hogy elérje a Naprendszer legnagyobb planétáját. Hatalmas vörös foltjával és óriási tömegével a Jupiter hosszú ideje izgatja a csillagászok fantáziáját, mivel úgy hiszik, az első planéta lehet, mely a Nap körül kialakult. „Miután a Nap megszületett, a hátra maradt anyag többségét begyűjtötte” – állítja Scott Bolton, a Juno vezető kutatója. „Ezért is érdekes számunkra. Ha szeretnénk visszamenni az időben, és megismerni, honnan jöttünk és hogyan alakultak ki a bolygók, akkor a Jupiternél a titok nyitja.”

A Juno célja közelebb kerülni az óriásbolygóhoz, mint bármely más NASA-szonda, és az elsővé válni, amely poláris orbitális pályára áll körülötte.

1989-ben a NASA elindította a Galileo szondát, amely 1995-ben állt pályára a Jupiter körül, és 2003-ban csapódott be a felszínbe. Más NASA szondák – mint a Voyager-1 és 2, valamint az Ulysses és New Horizons – is elrepültek az ötödik bolygó mellett.

„Közelebb jutunk a bolygóhoz, mint bármi más. Mindössze ötezer kilométerre leszünk a felhőtakarótól. Besüllyedünk a sugárzási övek alá, ami nagyon fontos, mivel ezek az övek a Naprendszer legveszélyesebb régiói, közvetlen a Napot célzó missziók mellett.”

A szonda útja a Jupiterhez nem lesz egyenes – mondta Jan Chodas, a projekt szakembere. „Augusztusban indulunk el a Földről, elhaladunk a Mars mellett, aztán néhány mélyűri manővert követően gyújtjuk be a hajtóművet. A Juno aztán ismét a Föld felé tart, 2013 októberében mintegy ötszáz kilométerre repülünk el a bolygó mellett, aztán kilövünk a Jupiter felé, ahova 2016 júliusában érkezünk meg” – részletezte.

Amint odaér, a Juno előnyt kovácsol egy sor készülékből – ezek némelyikét az Európai Űrügynökség partnere, Olaszország, Belgium és Franciaország szolgáltatja –, megfigyeli a bolygó működését és belső felépítését. Két kulcsfontosságú kísérletben azt veszi górcső alá, mennyi víz van a Jupiterben, illetve azt, hogy a bolygó nehéz elemekből álló maggal rendelkezik-e, vagy teljes egészében gáz alkotja.

A kutatók abban is reménykednek, hogy többet megtudnak a gázóriás mágneses mezőiről, hatalmas vörös foltjáról. Ez utóbbi egy több mint háromszáz éve dühöngő vihar.

2003-ban, amikor előkészítették a Juno terveit, a NASA egy ideig fontolóra vette, hogy nukleáris meghajtással látja el, ám a mérnökök végül úgy döntöttek, gyorsabb és kevésbé kockázatos a napenergia.

A Junót szerdán helyezték el az eddigi legnagyobb teljesítményű Atlas rakétára, a V551-re. Még aznap megkezdték az utolsó ellenőrzéseket is a kilövőállásban. A teszt célja megerősíteni, hogy az űrszonda jó állapotban van az üzemanyag betöltés, a kapszulába zárás és a szállítási műveletek után. A kilövési periódus augusztus 5-től egészen 26-ig rendelkezésre áll.

(hirado.hu/AFP/NASA)