Egy nemzetközi kutatócsapat kiderítette, miért barnul meg idővel Vincent van Gogh festményein az élénksárga szín.
Kiderült, hogy napfény hatására összetett kémiai reakció indult el az általa használt sárga festékben, ami a holland mester leghíresebb festményeinek folyamatos barnulásához vezet. Az eredményt az Analytical Chemistry című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában tették közzé.
A kémiai folyamatok feltárását egyebek közt a franciaországi Grenoble-ban található Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítményben (ESFR) végezték, ahol intenzív röntgensugárzással vizsgálták a festék anyagszerkezetét. Marine Cotte, az intézet kutatója elmondta, az alkalmazott röntgensugárnyaláb százszor vékonyabb, mint egy hajszál, és ugyanilyen apró területen zajló, nehezen megfogható kémiai folyamatokat fed fel.
„Ennek lehetővé tétele a felfedezések teljesen új világa felé nyitott ajtót a művészettörténészek és konzervátorok számára” – tette hozzá. A napfény csak néhány mikrométer mélységig képes behatolni a festékbe, ám ez elég arra, hogy elindítson egy reakciót, amelyben az anyagszerkezet megváltozása nyomán a krómsárgából barna pigment képződik – így barnulhatnak a művész híres élénksárga napraforgói.
A reakcióban a króm oxidációs állapota változik meg az ibolyántúli sugárzás hatására, a hat vegyértékű krómból három vegyértékű lesz. A röntgensugárnyalábbal végzett elemzés azt mutatta, hogy a három vegyértékű króm mellett a bárium és a kén volt jelen kiemelkedő mennyiségben a festéket alkotó vegyületekben. E megfigyelés alapján a kutatók feltételezik, hogy a barnulás kiváltója van Gogh festékkeverési technikája, amelynek során a fehéret és a sárgát elegyítette.
A kutatási eredmények alapján a festmények színének legalább mostani állapotában való megőrzése letakarásukkal, illetve napfénytől és ibolyántúli sugárzástól való elzárásukkal lehetséges. A vizsgálatokat végző nemzetközi kutatócsoportban belga, olasz, francia és holland szakemberek vettek részt.
(hirado.hu/MTI)
Hozzászólások