Kína bemutatta ambiciózus űrállomás-programját

Kína készen áll, hogy kivitelezze több fázisból álló konstrukciós programját, amely végül egy nagy űrállomás elkészültéhez vezethet 2020-ban.

A labor felépítésének előfutáraként, az ország idén feljuttatja a Tienkung-1 modult, amely segíti a randevú és dokkoló technológiák tesztelését.

A Tienkung-1 – „Mennyei Palota” kínaiul – egy-két éves élettartama alatt, egy automata Sencsou-8 űrhajó kísérel meg először dokkolni a platformon, ezt követi majd két, emberes Sencsou-küldetés a randevú és dokkoló képességek fejlesztésére.

Csiang Kuohua, a pekingi Kínai Asztronauta Kutató és Képzési Központ vezető mérnöke szerint a randevú és dokkoló projekt a kínai emberes űrprogram következő célja. Az ország űrállomást érintő erőfeszítéseit a 15. Nemzetközi Űregyetemi szimpóziumon körvonalazta.

Kína formálisan tavaly októberben indította el űrállomás programját. Ez a kezdeményezés egy „relatíve nagy”, emberes űrállomás konstrukcióját tűzte ki célul maga elé 2020-as befejezéssel. Elmondása szerint a projekt jelenleg technikai előkészületeken és tesztelésen esik át. A Sencsou-8 idén októberben indul majd el, míg a két, emberes küldetés 2012-ben.

A Tienkung-1 mintegy 8500 kilogrammot nyom, 10,5 méter hosszú, maximális átmérője kicsivel több mint 3,4 méter. Egy laboratóriumi és egy pihenő modulból, valamint egy dokkoló mechanizmusból áll – mondja Csiang. Kína következő lépése az űrlaboratóriumi fázis. Két űrlabort – Tienkung-2 és Tienkung-3 – fejlesztenek ki és bocsátanak fel, azokra a kulcsfontosságú technológiákat érintő áttörésekre fókuszálva, amelyek egy olyan, nagyobb űrállomás létrehozásához szükségesek, ahol hosszú távú élhető feltételeket nyújthatnak az asztronautáknak.

A 2013-ban orbitális pályára helyezendő Tienkung-2 három asztronautának mintegy 20 napig biztosít megfelelő életkörülményeket. A Tienkung-3 két évvel később indul, és úgy tervezik, hogy negyven napig tudjon eltartani három űrhajóst. Feladata a megújítható létfenntartás vizsgálata, valamint az üzemanyag és a levegő orbitális pályán történő újratöltését célzó technológiák tesztelése.

Az űrlaboratóriumi fázisból megtanultak vezetnek majd az űrállomás fázishoz, ez a komplexum tartalmaz majd egy központi modult, két laboratóriumi modult, valamint egy Sencsou emberes űrhajót, és egy Sencsou teherszállítót. A 2020–2022 körül létrehozandó űrállomás mintegy hatvan tonnát nyom majd – közölte Csiang. Élettartama körülbelül 10 év lesz. A komplexum rendszerint három űrhajóst tud majd hosszú távon kiszolgálni. Azt is elmondta, igen gazdag kutatási területet szánnak az űrállomásnak, többek között a mikrogravitációs kísérletektől az űrsugárzási biológiáig, valamint a csillagászatig, és egy kibontható antenna teszteléséig.

Emellett Kína megkezdte a még nagyobb teljesítményű hordozórakéták fejlesztését, ebbe benne foglaltatik egy új kilövőközpont építése Hajnan tartományban.

Az űrbeli kooperációt tekintve Csiang szerint Kína az űrkutatás és alkalmazások területén azt tervezi, hogy más országokkal erősíti együttműködését.

(hirado.hu/Space.com)