Már kamerái segítik a Vestához igyekvő Dawn szondát

Egy NASA szonda a Vesta – Naprendszerünk második legnagyobb aszteroidája – felé tartó missziójának új szakaszába lépett, és irányba állt, hogy júliusban megérkezzen az űrsziklához.

A Dawn szonda első alkalommal használja kameráit, hogy segítsék a Vesta megközelítését. A hatalmas aszteroidát számos asztronómus protoplanétának tartja. Amennyiben minden jól megy, az ionmeghajtású szonda július 16-án lép orbitális pályára a Vesta körül, hogy megkezdje egyéves vizsgálatát.

Az 530 kilométer széles Vesta a második legnagyobb objektum a Mars és Jupiter között elterülő fő aszteroidaövben. Úgy tűnik, vannak rétegei – mag, köpeny és kéreg –, mint a Földnek, a Vénusznak és a Marsnak. Mivel azonban a Vesta nem elég nagy ahhoz, hogy „törpebolygónak” sorolják be, mint az aszteroidaöv másik behemótját, a Cerest, ezért kapta a „protoplanéta” címet.

A Dawn jelenleg 1,21 millió kilométerre jár a Vestától, azaz háromszoros Föld–Hold távolságban. Mostanáig a szonda a közte és a Föld között közlekedő rádiójelek mérésével, illetve számos egyéb módszerrel – melyek nem ölelték fel a Vestát – navigált. Ám, ahogy közeledik az objektum felé, kameráit alkalmazza majd, hogy kielemezze, a Vesta a csillagokhoz képest merre helyezkedik el. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a kutatók nagy pontossággal nyomon kövessék és finomítsák röppályáját.

A megközelítési fázis alatt a Dawn ionhajtóművét alkalmazza, hogy felzárkózzon a Vesta Nap körüli orbitális pályájához. Amikor eléri a 16 ezer kilométeres távolsági pontot az objektumtól, a Vesta gravitációja befogja, és körpályára helyezi. A megközelítési fázis során a Dawn számos készülékét kipróbálja a Vestán. Példának okáért fotókat készít számos holdjáról. A földi és a Föld körül keringő teleszkópok egyike sem rendelkezik fotókkal az aszteroida holdjairól, ám a Dawn részletes képeket készít majd.

Gammasugár- és neutrondetektora információkat gyűjt a kozmikus sugárzásról a megközelítés során, ezzel alapvető adatbázist hoz létre a sokkal közelebbi ponton történő összehasonlításhoz. Ezzel egyidejűleg spektrométere korai méréseket végez, hogy biztosítsa, kalibrálva van és készen áll, amikor a szonda orbitális pályára lép.

A Dawn 2007. szeptember 27-én indult el. Mire eléri a Vestát, 4,8 milliárd kilométert tesz meg. Egy évig marad az objektum körül. Aztán újabb hosszú utazás után, 2015-ben eléri második célpontját, a Ceres törpebolygót. Az aszteroidaöv e két ikonjának tanulmányozása segíthet a kutatóknak feltárni a Naprendszer korai történetének titkait.

Dawn missziója összehasonlítja, és kontrasztba állítja majd a két hatalmas égitestet, melyeket eltérő erők formáztak. Készülékei lemérik a felszín összetételét, a topográfiáját és a textúráját, emellett kiértékeli a Vesta és a Ceres gravitációs vonzását, hogy többet megtudjon belső szerkezetükről. 

(hirado.hu/Space.com)