Mégis van mozgás az összeállt császárpingvin-kolóniákban

Egy nemzetközi kutatócsapat felfedte, hogyan tartják magukat melegen az összezsúfolódó pingvinek.

A császárpingvinek úgy élik túl a zord antarktiszi teleket, hogy szorosan összetömörült csoportokat alkotnak. A kutatók azonban jó ideje gondolkodnak azon, a külső részen lévő egyedek hogyan érezhetik magukat olyan kényelmesen, mint a bent lévők.

Egy lassított videó most bemutatja, hogy a madarak szinte észrevehetetlen hullámokban haladnak beljebb a csoportban,amely egy idő után drasztikusan megváltoztatja struktúráját. A vizsgálat a Plos One folyóiratban jelent meg online.

A felvétel az antarktiszi Maud királynő földjén készült a tél folyamán. A régióban a hőmérséklet -45 Celsius-fok alá is süllyedhet, a szelek elérhetik az óránkénti 180 kilométeres sebességet. A vizsgált periódus alatt a császárpingvinek szorosan összeálltak, nemcsak azért, hogy melegen tartsák egymást, hanem – köszönhetően annak a ténynek, hogy az egyetlen gerinces faj, amely az antarktiszi tél alatt szaporodik – azért is, hogy tojásaikat kikeltsék. Mindeközben a nőstények a tengerre mentek táplálkozni.

Korábban a kutatók azt hitték, ezek a csoportok olyan szorosan összezsúfolódnak, hogy bármely mozgás lehetetlen, ami azt jelenti, a perifériára szorult pingvineknek ott kell maradniuk. Daniel Zitterbart, a vizsgálat vezető kutatója szerint a madaraknak össze kell tömörülniük, különben energiát veszítenek. „Ha a csoportosulás túl laza, a pingvinek megfagynak. Ám ha túl szoros, akkor egyáltalán nem lehet mozogni.”

Viszont azok a kamerák, amelyek számos órán át, minden 1,3 másodpercben felvételt készítettek egy kolóniáról, felfedték, hogy az összetömörülés messze állt a mozdulatlan tömegtől. Zitterbart szerint a kolónia az idő nagy részében nyugodt, ám 30-60 másodpercenként egy pingvin, vagy egy csoport elkezd mozogni, éppen csak egy picit. „Ez a környéken lévő madarakat is mozgásra készteti, és hirtelen a mozgás végigfut a kolónián, mint egy hullám.”

A koordinált mozgás a csoportban olyan árnyalatnyi volt, hogy valós időben puszta szemmel láthatatlan, ám hosszabb időn át kihatással van a kolónia szerkezetére: a szorosan összeállt pingvineket előrébb ösztökélve lehetővé teszi, hogy a kisebb csoportosulások beolvadjanak a nagyobbakba, így a pingvinek pozíciója valamennyire megváltozik.

A felvétel azt is felfedte, ahogy a hullám a csoport elülső része felé haladt, néhány ott tartózkodó madár kitotyogott a csoportból, és a hátsó rész felé indult. Ez azt jelenti, hogy néhány óra leforgása alatt a pingvinek a hullámok segítségével haladnak át a kolónián, és így esélyük van a testhő megosztására.

(hirado.hu/BBC)