Merkúr körüli pályára állt a Messenger

A NASA Messenger űrszondája sikeresen pályára állt a Merkúr körül, így az első szonda lett, mely ott kering.

A robotfelderítő 14 percre gyújtotta be fő hajtóművét pénteken, közép-európai idő szerint hajnali háromnegyed kettőkor. Ez a manőver hatékonyan lelassította ahhoz, hogy a legbelsőbb bolygó gravitációja befoghassa. Mivel igen közel van a Naphoz, a Merkúr rendkívül zord környezet a vizsgálódáshoz. A felszíni hőmérséklet megolvasztaná az ólmot. Ebben az izzó környezetben a szondának egy védőpajzsot is hordoznia kell, hogy leárnyékolja napunk elől. Még a bolygót vizsgáló készülékeit is védenie kell a felszínről érkező intenzív hő ellen.

Az űrszonda jelenleg 46 millió kilométerre van a Naptól, és mintegy 155 millió kilométerre a Földtől. A manőver a szondát 12 órás, igen magas elliptikus pályára állította a bolygó körül. Sean Solomon, a misszió vezető kutatója elmondta, abban reménykednek, hogy az elkövetkező hónapok néhány figyelemreméltó felfedezést tartogatnak.

Már a Merkúr elérése is igazi kihívás volt. A Messenger hat bolygóelrepülést – egyet a Földnél, kettőt a Vénusznál és hármat magánál a Merkúrnál – végzett, hogy elérje a megfelelő sebességet, ahogy egyre közelebb került a Naphoz. A kutatók és mérnökök által kidolgozott stratégia szerint a Messenger hét készülékével a közeli pontokon – mintegy 200 kilométerre a felszíntől – adatokat gyűjt, majd azokat a Földre továbbítja, miután a maximális magasságba – 15 000 kilométer a felszíntől – került és lehűlt.

A Merkúrt gyakran unalmas, jellegtelen világnak tartják, amely nagyon kevés tudást ajánl azoknak, akik vizsgálni kezdik, ám a bolygókutatók szerint ez nem így van. Szerintük a planéta a figyelemreméltó szélsőségek helyszíne. A Merkúr közelsége a Naphoz azt jelenti, hogy az egyenlítői felszín több mint 600 fokot érhet el, és még mindig lehet vízjég a pólusokon olyan kráterekben, amelyek állandó árnyékban vannak.

Méretéhez képest olyan sűrű, hogy az objektum kétharmadának vas-fém összetétellel kell rendelkeznie. A Merkúr emellett megőrzött valamiféle mágneses mezőt, amely a Vénuszon és a Marson hiányzik. Emellett a planéta igencsak sebzett, nemcsak a becsapódási kráterek és a vulkáni aktivitás, hanem azért is, mert a Naprendszer története folyamán méretét tekintve az egész égitest zsugorodott. A Merkúr emellett azért is lenyűgöző, mert legjobb vezetőnk lehet azzal kapcsolatban, hogy a távoli csillagok körül felfedezett új planéták némelyike hogyan is nézhet ki. E világok jelentős hányada ugyanis szintén nagyon közel kering gazdacsillagához.

Solomon elmondta, a szonda precedens nélküli részletességgel térképezi fel majd a felszínt, megvizsgálja a kompozíciót, a mágneses mezőt, a geológiai történelmet és a vékony, tünékeny atmoszférát is. Emellett még több felvételt is készít majd, ám nagyobb felbontásban és optimális fényviszonyok között, amelyeket össze lehet majd hasonlítani az elrepülések során készítettekkel.

Az egész misszió sikerének kulcsa a szonda állapotának megőrzése az igen zord körülmények között. Eric Finnegan, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatója elmondta: „A napvédő pajzs egyfajta kerámiából van, amely meggátolja, hogy a hő bejusson a szondába. Emellett a napelemek számára is hőpajzsot kellett kifejleszteni. Energiát kell gerjeszteni, de arra is ügyelni kell, hogy a napelemek ne olvadjanak meg. Ezért olyan napelem-panelt alkottunk, mely csak egyharmad részt tartalmaz napelemeket. A panel kétharmada alapvetően olyan tükrökből áll, melyek visszaverik a napfényt.” 

A szonda a tervek szerint egy évig marad orbitális pályán, így lehetővé válik, hogy 730 alkalommal kerülje meg a bolygót. Amennyiben jó állapotban marad, és a pénzügyi háttér engedélyezi, a küldetést további egy évvel meghosszabbíthatják. A Messenger első felvételei a bolygóról két héten belül érkezhetnek, ám az igazi adatfolyam a szonda tudományos megfigyeléseinek április 4-én induló, hivatalos startjával veszi kezdetét.

Az Európai és a Japán űrügynökségek (ESA és JAXA) szintén még ebben az évtizedben bocsátják fel Merkúr-missziójukat. A BepiColombo két szondából áll, az egyik keringő egység, ezt az ESA vezeti, a másik magnetoszferikus vizsgálatokat végez, ez a JAXA feladata.

(hirado.hu/BBC/NASA)