Négy landolási helyet vizsgálnak a Curiosity számára

A NASA egyre közelebb kerül ahhoz, hogy eldöntse, hol érjen Marsot a Curiosity robot. A nukleáris meghajtású robot célja úgy felderíteni a Vörös Bolygót, ahogy arra korábban még nem került sor.

A Curiosity (Kíváncsiság) már készül, hogy az év második felében elinduljon missziójára. Feladata a mikroboális élet számára kedvező környezeti feltételeket kutatása, és bizonyítékok begyűjtése arról, létezett-e valaha marsi élet. A landolási helyről szóló jelentést a 42. Hold- és Bolygótudományi Konferencián ismertették márciusban.

A 2,5 milliárd dolláros Curiosity – hivatalos nevén Mars Science Laboratory (MSL) – számos tudományos készüléket hordoz, minimális megtehető távolsága 20 kilométer, de valószínűleg jóval messzebb jut majd elsődleges misszióján a két földivel egyenlő egy marsi év alatt. Ám a leszállás és bepiszkolódás azt is jelenti, hogy először is le kell szállni a Marsra, jelen esetben egyedülálló belépő, ereszkedő és landolási rendszerrel. Ezúttal nem lesznek légzsákok, csak az úgynevezett „égi daru”, ami a robotot kábelek segítségével ereszti le, közvetlenül a felszínre.

Négy helyszínt vettek fontolóra a Curiosity landolásához abból a több mint ötven jelöltből, amelyeket az elmúlt négy év alatt néztek át. A kutatók szerint lenyűgöző helyszíneket reprezentálnak, ahol a robot jelentősen kibővítheti tudásunkat a Mars feltételeiről és lehetséges lakhatóságáról. Matthew Golombek, a Mars Exploration Program vezető kutatója szerint az előzetes landolási szimulációk azt mutatják, hogy mind a négy helyszín biztonságos, így úgy néz ki, nem a landolási biztonság lesz a fő tényező a kiválasztásnál. Ennek részben az is az oka, hogy az égi daru rendszer el tud bánni a lejtőkkel, ami azt jelenti, a robot könnyen landolhat ereszkedő talajon is.

A kutató szerint az elemzés még mindig zajlik az MSL marsi felszínen történő haladási képességét illetően, többek között azt vizsgálják, mennyi időbe telik a robotnak eljutnia a landolási ellipszis széléhez, aztán elindulni az érdekes célpontok felé. Ezen analízis eredményeit az utolsó workshopon ismertetik majd, május közepén.

A kutató szerint a landolási hely kiválasztásának folyamata már egy ideje zajlik. A helyszín vonzerejét részben a kutatás iránti éhség adja, emellett, hogy a marsi robot biztonságosan érjen talajt. A biztonság a kulcsszó. Egyfelől a mély homoktól és a nagyobb kőzetektől relatíve mentes, egyenletes helyszínek az optimálisak. Másfelől viszont az ilyen landolási zónák tudományos szempontból igen unalmasak.

A robot precíziós landolási képességeivel a NASA olyan, relatíve unalmas helyen is lerakhatja a Curiosityt, amely érdekesebb régió határán fekszik. A négy lehetséges landolási zóna közül háromnál a terület, ahol a robot Marsot érne, nem igazán érdekes, de közvetlen szomszédságában van olyasvalaminek, amely iránt a kutatók igencsak érdeklődnek. A bolygóvédelmi irányelvek miatt a nukleáris meghajtású robot nem tud olyan helyszínre menni, ahol víz vagy jég helyezkedik el egy méterrel a felszíne alatt. A négy célkeresztben lévő landolási helyszín, a Holden-, a Gale-kráter, a Mawrth Vallis és az Eberswalde-kráter. Már mindegyik terület alapos vizsgálaton esett át a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) segítségével, amely jelenleg is a bolygó körül kering, és a lehetséges landolási helyeket fürkészi.

Golombek szerint a négy helyszín komoly tudományos horderővel rendelkezik, és általánosságban biztonságosnak titulálták a Curiosity érkezéséhez.

Eberswalde-kráter: Rétegszilikátokkal ellátott deltával rendelkezik. Ezek a szilikátok olyan agyagszerű ásványok, amelyek hosszú távú, vízzel történő kapcsolat adatait őrzik, ennélfogva potenciálisan lakható környezetet jelentenek, amely különösen kedvező a szerves anyagok megőrződésének.

Holden-kráter: Finoman rétegzett rétegszilikátokat tartalmaz, amelyek olyan állóvízben rakódtak le, amit a kutatók tónak hisznek.

Mawrth Vallis: A felszín ősi, rétegzett szekcióját őrizte meg, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a bolygó történetében egészen az első néhány milliárd évig visszamenőleg tanulmányozzák a korai nedves feltételeket.

Gale-kráter: Változatos kőzetrétegekhez nyújt hozzáférést – ezek között közberétegezett szulfátok és rétegszilikátok vannak – egy öt kilométer magas dombban, amelyek a változó környezeti feltételek üledékeit tükrözik.

Mindeközben folyik a Curiosity utolsó ellenőrzése is. A visszaszámlálási óra ketyeg, a kilövési ablak november 25-től december 18-ig tart.

(hirado.hu/MSNBC)