A románok meghódították Antalyát (avagy: balkanizált római recept)

• Amikor legutóbb, azaz 1968–1970 között (de régen volt!) az UTA (kettős) labdarúgó-bajnoki címet szerzett, általában a Csálai erdő Hármassziget, Menyház alkotta natúra-trió szolgálta a bajnoki szünidőben a játékosok alapozását, felkészülését. Még a fentről támogatott fővárosi csapatok (Dinamo, Steaua, Rapid) sem jutottak messzebb a hazai tengerpartnál, illetve a Prahova völgyénél. Mégis erőnlétileg képzettebbek, egyénileg egészségesebbek voltak az első osztályú bajnokságban szerepelt futballisták, mint manapság.

• Szóval eljutva a mához: Ausztria és Törökország a romániai labdarúgóktól hangos a bajnokságok közötti felkészülési időszakban. Évről évre egyre több élvonalbeli román együttes engedheti meg magának az említett országokban az edzőtáborozást. Sőt, a másodosztályú futballcsapatok közül is növekszik azoknak a száma, amelyek a külföldi alapozást választják (közöttük a mai UTA is!), ezzel együtt, hogy meghúzzam a bizonyos vonalat: nem tapasztalni számottevő javulást, ami akár az első, akár a második ligás román csapatok teljesítményét illeti.

• Ráadásul: a külföldi edzőtáborozásra szánt pénzalapok ellenében a romániai labdarúgók részéről az egyre nagyobb hangsúlyt kapó „egyéni nyavalygás” a hála. Ugyanis futballistáink családhiányra, monoton életmódra, az edzések keménységére stb. panaszkodnak ahelyett, hogy hangtalanul beállnának a sorba valamennyien, amikor az edzői sípszó elindítja a tréningeket.

• Pár esztendeje annak, hogy e témakörben feltett kérdésemre ekképpen válaszolt egy volt aradi labdarúgó: „Higgye el, egy kis diszkózás, csajozás, egy-két üveg sör összességében jobb hatással van a pályán nyújtott teljesítményemre, mint a két-három hetes szállodai összezártság, vagy a katonás parancs és fegyelem közepette elvégzett edzések”. Azt már én teszem hozzá: eme egykori, egyébként elfogadható sportpályafutást magának mondható labdarúgó egyik profibb edzés alatt összerogyott hátán a homokzsákkal, amit egy pályaedző írt ki erőnléti gyakorlatként a játékosoknak.

• A megoldás valahol a két edzésfajta között van: a külföldi, hetekig tartó szállodai szobás összezártság sem kellemes, ám a szabatos, sörrel vagy fröccsel leöblített éjszakai csavargások sem hasznosak. Sőt!...

• Emlékeztető: annak idején, amikor a rómaiak meghódították Daciát, némi pozitívumot is csiholtak azáltal, hogy a későbbiekben kialakult román nyelv szókincsét, illetve kultúráját gazdagították. Ellenben gyanítom: a balkanizált felfogásban felhasznált római recept semmi jót, maradandót nem terem az ímmel-ámmal alapozó labdarúgóinkban.