Szeptember 7-én este hétkor Brosovszky-Boriga Mónika kosárlabdajátékos utolsó alkalommal lép pályára.
Minden élvonalbeli sportoló fölött eljár az idő, egyszer mindenkinek abba kell hagynia a profi pályafutást – és Mónika bőven megtette a magáét: jelen pillanatban 44. életévében jár egy eredményekben nagyon gazdag és hosszú élsportoló-karrier végén. Hétszer volt országos bajnok – négyszer az egykor híres Aradi ICIM színeiben, háromszor a târgoviştei csapattal –, három alkalommal, az aradi együttessel aranyérmes a közép-európai kupában, és ugyancsak háromszor nyerte meg a Román Kupát, s 250-szer volt a román női kosárlabdacsapat tagja.
Nem tudom, van-e ennél fényesebb pályafutás a romániai női kosárlabda történetében; szerintem nincs.
Ha létezik túlvilág, édesapja, a kiváló aradi focista, a gólgyáros Brosovszky László (akit még sok idősebb aradi látott focizni, többek között a második virágkorát élő UTA-ban, s aki sajnálatosan korán távozott az élők sorából) bizonyára meghatottan nézi majd leányának gálameccsét, s talán kicsit sajnálkozik, hogy arra nem kedves városában, Aradon, hanem Temesváron kerül sor. A sors azonban úgy hozta, hogy Mónika, miután vagy három éve már bejelentette visszavonulását, meggondolta magát, s másfél éve a Bega-parti városba szerződött, elkötelezve magát egy csapathoz, amelyet a második vonalból az elsőbe segített.
Most ott búcsúzik, ahol aktív pályafutásának is búcsút mond. Elvégre játszhatta volna utolsó mérkőzését a magyarországi Miskolcon, a spanyolországi Las Palmasban, a romániai Sepsiszentgyörgyön vagy Târgovişten is, ahol pályája során megfordult – biztosan mindenütt örömmel fogadták volna.
Remélem azonban, hogy az egykoron a hazai női kosárlabda-bajnokság szépének is megválasztott Mónika csak játékosként lép le végleg a pályáról, és hatalmas tapasztalatát, tudását a jövő kosaras nemzedékének javára fordítja.
Legalábbis ez lenne a normális.
-r -a
Hozzászólások