Ez a fellendülés, vagy zsákutcába jutott a Formula–1? Ezt hozták az új F–1 szabályok 2026-ra

Az idei szezon előtt gyökeresen átalakították az autókat: csökkent a leszorítóerő, könnyebb és keskenyebb lett a kasztni, miközben a hajtásláncokban az elektromos komponens szerepe jelentősen megnőtt. Az energiamenedzsment kulcskérdéssé vált, a pilótáknak gyakorlatilag minden körben egyensúlyozniuk kell a teljesítmény és az energiafogyasztás között.

A változtatások azonnal látványos hatást hoztak. Az idénynyitó Ausztrál Nagydíjon több mint 120 előzést jegyeztek fel, ami az elmúlt évekhez képest drasztikus növekedés. Egy évvel korábban 75-nél állt meg a számláló. A Kínai Nagydíjon is folyamatosak voltak a helycserék, gyakran körökön belül többször is pozíciót cseréltek a versenyzők, ami korábban ritkán fordult elő ilyen mértékben.

Szakértők szerint azonban ezek nem mindig előzések, sokkal inkább kikerülések, ugyanis nem a versenyző képességei döntenek, hanem a boost és az előzés gombok, fokozatok. Az első, Ausztrál Nagydíjon George Russell és Charles Leclerc kilenc kör alatt hétszer cseréltek helyet az élen.

„Őszintén szólva, a verseny első tíz körében olyat láttam, amit az elmúlt tíz évben nem” – mondta a Ferrari csapatfőnöke, Frederic Vasseur. „Ezt szem előtt kell tartanunk, de nem biztos, hogy minden hétvégén így lesz. Ez egy nagyon jó kezdés a sport számára, nagyon jó kezdés a show szempontjából. A szurkolók valószínűleg élvezték a verseny elejét, de menjünk tovább így. Ha néhány futam után reagálnunk kell, akkor reagálni fogunk, de hiba lenne túl gyorsan változtatni.”

Az F–1 2026-ban megosztóbb, mint valaha

Több pilóta már az első futam után kritizálta a szabályokat: a világbajnok Lando Norris és a Haas versenyzője, Esteban Ocon is „mesterségesnek” nevezte az előzéseket.

A Mercedes csapatfőnöke, Toto Wolff így fogalmazott: „A jelenlegi szabályok mellett, ha közel vagy egy másik autóhoz, nagyon nehéz elszakadni tőle. Ez azt eredményezi, hogy kiegyenlítődnek a teljesítmények, ami izgalmassá teszi a versenyt, ha így marad. Ha viszont tiszta levegőben vagy, akkor megmutatkozik az igazi tempó. Mindkettő része egy jó versenynek. A futam végén mutatott tempónk biztató volt, de az elején semmi különbség nem volt a Ferrari és a Mercedes között.”

Max Verstappen már a szabályok 2022-es bejelentése óta kritikusan nyilatkozik, és a téli teszteken úgy fogalmazott, hogy az egész „felturbózott Formula E-re” hasonlít.

„Imádok versenyezni, de mindennek van határa” – mondta az Ausztrál Nagydíj után, ahol a 20. helyről a hatodikig jött fel egy különös időmérős baleset után. „Tudom, hogy az FIA és az F–1 hajlandó meghallgatni a véleményeket, de remélem, történik majd valami, mert nem csak én mondom ezt – sokan gondolkodnak így. Akár a pilóták, akár a szurkolók, mindenki a sport legjobbját akarja. Nem azért kritizálunk, hogy kritizáljunk. Azért tesszük, mert azt szeretnénk, hogy ez igazi Formula–1 legyen – egyfajta felturbózott Formula–1. Ma viszont ez nem volt az.”

Max Verstappen tovább bírálta az új rendszert, és úgy fogalmazott, hogy az egész „inkább Mario Kart, mint Formula–1”, utalva arra, hogy az energialöketek és a mesterségesen generált előzési lehetőségek túl nagy szerepet kapnak. Szerinte egyre kevésbé a versenyzők képességei döntik el a párharcokat.

Ezzel szemben Lewis Hamilton kifejezetten élvezte az új versenyzést, és ő volt az egyik legpozitívabb hang a mezőnyben. 

„Én személy szerint imádtam. Nagyon élvezetes volt vezetni az autót. Néztem az előttem zajló csatákat és folyamatos oda-vissza küzdelmet láttam. Egyszerűen fantasztikus volt. Ha húsz autó lett volna előtted, lehet másképp látod, de az én helyzetemből ez nagyszerű volt.”

A látvány azonban nem minden. A szezon eddigi két futama után egyértelművé vált, hogy az új rendszer nemcsak több előzést hozott, hanem jelentős instabilitást is. Sanghajban több csapat komoly technikai problémákkal küzdött, az előző szezonban világbajnok csapat, a McLaren például el sem tudott indulni a futamon, míg Max Verstappen versenye idő előtt véget ért. Az energiamenedzsment és az új rendszerek kezelése sokaknál még mindig nem állt össze, ami kiszámíthatatlan versenyeket eredményez.

Közben a Mercedes kihasználta az új korszak első heteit: George Russell és Kimi Antonelli dominanciája egyelőre megkérdőjelezhetetlen, mindkét futamon ők diktálták a tempót. Ausztráliában a brit nyert, Kínában pedig történelmet írt a 19 éves Antonelli, aki első futamgyőzelmét aratta.

A vita tehát adott: a Formula–1 látványosabb lett, de kérdés, hogy milyen áron. Az előzések száma nőtt, de sokak szerint ezek egy része mesterségesen generált, az energiarendszerek által „előre programozott” helyzetekből születik. Emellett a technikai hibák és a kiszámíthatatlanság is új szintre lépett, ami egyszerre izgalmas és frusztráló.

Két futam után még korai lenne végleges ítéletet mondani, de az már most látszik, hogy a 2026-os szabályok alapjaiban formálják át a sportágat. A következő hetekben derülhet ki, hogy a csapatok mennyire tudnak alkalmazkodni az új kihívásokhoz, és hogy a jelenlegi „őskáosz” egy kiforratlan átmeneti állapot, vagy valóban ez lesz a Formula–1 új arca. Az F–1 tabella is jól mutatja, mennyire kiemelkedett a Mercedes és a Ferrari, de azt is, mennyire szenvednek a csapatok a tabella második felében. Még nem szerzett pontot az újonc Cadillac és a folyamatosan szenvedő Aston Martin sem. Mindössze két pontja van a Williamsnek és az Audinak is, de 12–12 pontja van a Red Bullnak és a Racing Bullsnak is, miközben az élen a Mercedes már 98, a Ferrari 67 pontot gyűjtött, a címvédő McLaren pedig mindössze 18 ponttal áll.

A szezon a következő hétvégén Japánban folytatódik, de a közel-keleti konfliktus miatt máris borult az F–1 menetrend: hosszabb leállás következik és egész áprilisban futam nélkül maradunk, ami azt is jelenti, hogy marad idő a csapatoknak tovább készülni és fejleszteni.

(Forrás: origo/gphirek)