Karikaláb és tökfej (avagy: milyen az ideális labdarúgó?...)

● Az ember – általában – hajlamos arra, hogy dobálózzon a jelzőkkel, amint megpillant egy másik embert, akinek – főleg fizikálisan – kevésbé szokványos jellegzetessége van. Így történhetett meg, például az, hogy Nicolae Dicára az élvonalban való felbukkanásakor rögtön kettős jelzőt ragasztottak: karikaláb és tökfej. ● Nos, a Steaua egykoron válogatottat is megjárt labdarúgója valóban furcsa fizikai alkatú, ám – szakmailag – ezzel még nem csúszott volna lefelé a lejtőn, ha a hozzáállása a sportélethez, egészen más lett volna. Ugyanis Dică 30 évesen nem fizikai adottságai/hiányosságai miatt került a napokban, a másodosztályban szereplő Konstancai Viitorul csapatához, amely az egykori sokszoros válogatott Gheorghe Hagi tulajdona, és szakmai reményhalmaza. ● Emlékeztetőül: több tucatnyi focista lett akár világhírű is az elmúlt évtizedekben azzal együtt, hogy fizikálisan gyakorta mosolyt csaltak a focibarátok arcára. A brazil Garrincha, például, az egyik kiemelkedő, volt válogatott játékos, illetve világbajnok labdarúgó, akinek az egyik lába rövidebb volt. Az igencsak (sörös)hordóra emlékeztető egykori német csatár, Gerhard Müller még a válogatott pályafutása során is a csúcsra jutott: 1974-ben vb-győzelemhez segítette az egykori NSZK válogatottat. A hórihorgas, közel 200 cm magas John „Jackie” Charlton, a Leeds United középhátvédjeként vb-aranyéremig jutott az angol válogatottal, 1966-ban. ● Közvetlen közelünkből is szolgálhatunk ez irányú példákkal. Az apró termetű Gheorghe Macavei, az Aradi Vagonul örökös „törpéje” volt, ezzel együtt alig-alig számolható össze egy kézen, hányszor teljesített gyengén egy-egy 90 perc alatt. Aztán az abszolút karikalábú Marcel Coraş, aki az Aradi Vagonul neveltjeként bukkant föl az élvonalban, előbb az FC UTA színében, majd a Bukaresti Sportul Studenţesc csapatkapitányaként lett sokszoros válogatott középpályás. ● Ám a legfrissebb példálózás, a világ jelenlegi legjobb, legértékesebb labdarúgójához, az FC Barcelona argentin válogatott futballistájához fűződik. Szerda este is láthattuk (a Real Madrid elleni Spanyol Kupa-mérkőzés visszavágóján), hogy ez a nem egészen 170 cm-es középpályás, Lionel Messi milyen kiváló labdarúgó. ● Gondolom, egyértelmű: a labdarúgásban épp úgy, mint a sportágak többségében, nem a centiméterek, a testsúlyok, az igencsak ritkán, de azért jelentkező testi fogyatékosságok (lásd Garrincha esetét!) döntenek egy-egy futballista szakmai kibontakozása tekintetében. Az ideális labdarúgó alkata, tehát, lényegében nem a fizikai képzettségétől függ, hanem szakmai és lélektani tényezőktől, amelyekkel, sajnos, ma már nem igen törődnek a klubvezetők, menedzser-edzők, éppen ezért csúfolni ugyan lehet valakit azért, mert éppen törpe alkatú vagy éppen sovány és magas, mint a nyúlgerinc, ám az értéktár egy-egy futballistában az imént említett tehetséggel, szakmai hozzáállással és példás fegyelemmel kell párosuljon.

(Berecz)