Euroligás döbbenetek

Keleten a helyzet változatlan!

2011. augusztus 19. 13:51 (péntek) /

Csütörtökön este rendkívüli pörgéseken estek át a román csapatokat illetően ama bizonyos kockák, melyek végül a 4-es illetve az 1-es számoknál nyugodtak le. Vagyis az öt hazai képviselőnk közül négynek óriási esélye van feltenni a pontot az i-re az egy hét múlva rendezendő euroliga-visszavágókon. Eme továbbjutási esélyeket tükröző számpár számunkra hízelgő ugyan, ám egyben döbbenetet vált ki a jobb érzésű focibarátból hiszen a román csapatok ellenfelei közül három elképesztően gyengén szerepelt. A sportszerűség mondatja ki: az 1989 előtti „vörös tényező” – közvetve – még két évtized múltán is borzalmas pusztítást okoz. Lám nemcsak a román és magyar labdarúgásban hanem – mint láthattuk – a cseh, bolgár és lengyel sportberkekben is. A legkitűnőbb példa erre az a Sparta Praha, amely csak statiszta szerepkört volt képes vállalni egy hangsúlyozottan tartalékos román csapat vendégeként. Számomra felfoghatatlan, hogyan lehet oly semmilyen teljesítménnyel kirukkolni, mint tette azt az FC Vaslui elleni találkozón a nemzetközi porondon évtizedekig jegyzett, jelenleg odahaza újfent bajnoki listavezető prágai csapat.

Továbbá: hogyan lehet – ráadásul saját közönség előtt oly arcátlanul lézengeni, mint ahogy ezt bemutatta egy lengyel, hazai viszonylatban élcsapatként jegyzett Slisk Wroclaw, különösen a második félidőben.

Példálózást folytatandó: George Becali csapattulajdonosnak lett messzemenően igaza abban, hogy a Steaua ellen a bolgár mezes vendégmunkás labdába sem fog rúgni. Nos, nemcsak Zicu, hanem jelenlegi kenyéradója a CSZKA Szófia focistája alig találkozott a játékszerrel.

S hogy ez bohóckodás legyen „élvezetesebb”, arról a Bukaresti Dinamo gondoskodott azáltal, hogy alulmaradt egy szerény képességű ukrán ellenféllel szemben.

Szoicskov, Boniek, Nedvev, Hagi, Détári csak néhány azon futballisták közül, akik rangos külföldi csapatokban voltak alapemberek az utóbbi két évtizedben. Mostanság még elektromikroszkóppal sem lelhető fel hozzá hasonló bolgár, lengyel, cseh, román vagy magyar futballista. Akik még országhatáraikon kívül jutnak szerződéshez a volt szocialista táborból, azok is jobbára csak kispadosak, esetleg olyan csapatban kezdőemberek, amelyek nemzetközileg kevésbé jegyzettek.

Végül: ha a gazdasági és szociális helyzet Keleten olyan amilyen, miért éppen a labdarúgás legyen kiugró gazdasági felépítmény.

(berecz)

Hozzászólások