Orrfacsaró kopoltyúbűz

Újabb (torz)klip látszik igazolni, fejtől szagosodik ama bizonyos (Nagy)hal.

– Shakespeare, bő fél évezredes, szimatoláson alapuló megállapítása napjainkban is ideális – az éppen aktuális címzettekhez tapadva. Mifelénk átültetve, ez így fest: valami bűzlik a román labdarúgásban… Jól érzékeli az orrom a helyzetet?

– Kiválóan! Azt azonban rögvest meg kell erősíteni: most már nemcsak felületesen kezelendő bűzről, hanem mérgező „gázosodásról” van szó. Ha az igazságügyi szervek nem lesznek mélyrehatóbbak, akkor megfulladunk valamennyien: vezetők, labdarúgók, focibarátok.

– Hisz-e abban, hogy a hét végi, ügyészek által felpörgetett letartóztatásoknak lesz eredménye?

– Nemigen! Sadoveanu több mint egy évszázada megírta: Bukarest az a város, ahol nem történik semmi. Persze, hogy ezt az illetékes állami hatóságok eredménytelenségére vonatkoztatta.

– Mégis, mi várható a bilincsbe vert csuklók láttán?

– Az mindenképpen egyértelmű: a kopoltyúbűz ellenére a csúcson továbbra sem lesz változás. Apró részeredményeken kívül, tehát, egyéb nemigen várható. Épp úgy, mint a két esztendeje kitört játékvezetői korrupció alkalmával, amikor csak a visszaesőnek számító Ionică Serea került rács mögé; Sorin Corpodean és Marian Salomir csak a Játékvezetői Testületből való kizárásban részesült. Ama bizonyos Nagyhalak továbbra is zavartalanul úszkálhatnak a labdarúgásnak nevezett romániai fertőben.

– Meddig lehet elmenni az efféle hitelvesztéssel?

– Elvileg a végtelenségig! Csakhogy a korrupciós ügyekkel kapcsolatos szemhunyásnak egyre nagyobb ára lesz hazai viszonylatban, amit továbbra sem a szakszövetség, illetve a Liga nagyfőnökei fizetnek meg.

– Valóban nincs kiút?

– Kiút van, ám akarat nincs a helyes úton való haladásra.

– Végül: mi a fékszerű akadálya a holtpontról való kimozdulásnak?

– Az izmosodó futballoligarchia! Politikusok, pénzemberek, sportvezetők annyira összefonódtak, mint a magdeburgi féltekék, melyekből kivonták a levegőt, s ezáltal örökre megbonthatatlanná váltak.

Adogató: Berki Fláviusz