Téli lehetőségek a horgászatban

A nyári horgászathoz képest változik a helyzet télidőben. A zord körülményekkel dacoló horgász két alapvető lehetőség közül választhat: a megbízhatóan vastagra hízott jéggel befagyott állóvizeken lékből úszós módszerrel próbálkozhat, vagy pedig felkeresheti a jegesedéstől még mentes folyót.

Lévén, hogy a folyók ebben az évszakban, de főleg az erős hideg miatt nem kecsegtetnek túl nagy lehetőségekkel, maradnak a horgászat céljára a különféle állóvizek. Jégen járni azonban állóvizeken is veszélyes, fontos hát az óvatosság. Nem tanácsos jégre lépni, ha annak vastagsága 7-10 cm alatt van. Több horgász ne tartózkodjon egymáshoz közel, mert túlterhelik a jeget. Egy másik jó tanács, hogy sohase menjünk egyedül lékhorgászatra, mert ha netán beszakadunk, nincs aki segítsen. Segédeszközök a lékfúró vagy egy balta, a netán bekövetkező bajban pedig segítségünkre lehet a mentőkötél.  

A lékelés hagyományos, de korszerűtlen és igen zajos eszköze a balta, ennek modernebb változata a lékfúró. Fontos, hogy bármelyik eszközzel lékelünk, a horgászat befejeztével jelöljük meg a helyet valamivel, akár nádszállal vagy színes ronggyal, esetleg színes papírral. 

Ennek a horgászásnak a módszerei az úszózás lefenekezve vagy eresztékes módon, mártogatás úszóval vagy speciális wobblerekkel (utóbbi egy kissé bonyolultabb).

A lékhorgászat elég nagy odafigyelést igényel. Végtelen türelem kell hozzá, viszont a fogás és a fogás élménye többszörösét éri. A felszerelés igénytelen, minél rövidebb bot, akár tároló orsóval, rajta 0,30 mm-es zsinórral. A végszerelék egy kellő felhajtó képességű úszóból, a lefenekezéshez elegendő súlyú ólom, valamint 1-es, 1/0-s hosszú szárú horogból álljon.

Általában természetes csalit használunk, és ez inkább legyen kishal. Csalihalnak igen jó az apró jászkeszeg, a küsz, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, esetleg az apró ezüstkárász (ezt inkább csukára ajánlom). A fürge razbórát utolsónak sorolom, mert mágnesként vonzza az apró sügéreket, kősüllőket, óvodáskorú süllőket. Éppen ezért inkább mellőzzük. Csalizhatunk még döglött hallal, halszelettel, darabhallal, elsősorban küszből hasított oldalfilével. A legjobb helyek a rablóhalak horgászására a medertörések határai. Jó terepnek bizonyulhatnak még a víz fölé benyúló fák vagy bokrok alatti részek. A lékhorgászat azért lehet sikeres, mert ilyenkor a süllők, de főleg a csukák mindig éhesek. A léki kapás előjele az úszó bukdácsolása, de az is lehet, hogy a rabló egyből lecuppantja a csalit. Ilyenkor kellő ideig nyelessünk, s ha folyamatos a húzás, következhet a bevágás. A téli fárasztás intenzitása messze elmarad a nyáritól, s ha kellően kifárasztottuk, egyszerűen ki kell csúsztatni a jégre.

Eredményes léki horgászást és egy nagyon boldog új évet kívánok.

Kádár Tibor