Jámbor Gyula

Ha a címet átfutó kedves olvasó azt mondaná, hogy ez egy nagyon buta kérdés, nem csodálkoznék.

Nem ritka manapság a „történelmi” jelző a hazai publicisztikában.
Hogy mit jelent igazából a történelmi, az eléggé nehezen meghatározható. Úgy, például, hogy ami eddig még nem volt, az történelmi, minthogy először fordult elő.

Ma, július 20-án Illés napja van. A néphit szerint viharos, villámcsapásos, ennek okán munkatilalmas nap, ugyanis a mezőn dolgozóba belecsaphat a villám, s amúgy a termést is elverheti a jég.

Július 17-én, pénteken este nyolckor a Kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum lépett fel Aradon, a Kamaraszínházban, pontosabban a város központjában jó érzékkel kialakított, nagy befogadóképességű nyári, szabadtéri színházban Művészet c. produkciójával.

Közeledvén a választások, aligha lep meg valakit, hogy beindult a pártok közötti jövés-menés. Így volt, van ez, amióta az eszünket tudjuk, pontosabban úgy harminc éve, amióta ismét többpártrendszere van az országnak.

A dog, amint azt az angolul kicsit is értők tudják, kutyát jelent.

Unalomig ismételt tény, hogy Romániában újra fellángolt a koronavírus-járvány.

Gyorsan leszögezem, mielőtt bárki megvádolna, hogy apologetikus (azaz az érintetteket kedvező fényben feltüntető) cikket írok: nem vagyok sem a hatalomnak, sem az ellenzéknek elkötelezett.

Nem hinném, hogy az olvasók közül egy-kettőnél több tudja, mit jelent a címben leírt szó.

Szeretnék hinni Önnek, miniszter úr, elgondolása és terve ugyanis már-már lenyűgöző. De nem tudok, amikor azt mondja: eljön az idő, amikor, Románia végleg fel fogja számolni az alvilágot és a „személyekkel folytatott kereskedést”, a kiskorú pornót stb.

Július 8-án, szerdán késő délután a Jelen Ház udvarán lévő nyárikert fedett teraszán könyvbemutató zajlott.

Olvasom a hazai, legújabb koronavírus-fertőzésekről szóló statisztikákat, és elborzadok: mi következhet még ezután? Közben zakatol a fejemben egy gyermekkoromból fennmaradt verssor: „Ennek fele se móka” (talán Zelk Zoltán írta, valamely kisiskolás könyvemben szerepelt).

Az ember az én koromban, hetvenen túl, már ritkán döbben meg igazán bármin, annyi mindent látott, tapasztalt, pró és kontra hosszú évtizedek során.

Hajlandó volnék egy üveg pezsgő jutalmat kitűzni annak az olvasónak, aki elsőre felismeri, honnan származik a címbeli mondat.

Nem vagyok biztos benne, hogy egy újságírónak illik-e „szerelmi vallomást” tennie a cikke tárgyát képező személyekkel kapcsolatban.