A mai helyzetet nézve kényes, nehéz kérdések kerülhetnek napirendre.
1. Volt-e létjogosóltsága Izrael állam megalapításának?
A választ a tények alapján kereshetjük. A diaszpóra zsidósága ma nyugodtabban élhet, mint azelőtt, nagyobb a biztonságérzete, van egy támpont, ahova menekülhet, ha bajt érez. A zsidóság tudja, hogy végre van egy hazája.Hogy ezt mennyire vették komolyan, pl. a holokauszt túlélői vagy leszármozattaik, a számok igazolják: az alapitás éve után, 1948 és 1958 között a lakosság 800 ezerről 2 millóra emelkedett, 1980-ra már közel 4 millió volt a számuk, és ma Izrael lakossága közel 10 millió, ebből több mint 7 millió zsidó vallású.
2. Mennyire biztos ma Izrael léte, jövője?
Kezdettől világos volt, hogy Izrael népe ellenséges népek gyürűjében él, tehát állandó harckészültséget, azonnal mozgósítható hadsereget kell biztosítson. Ma közel kétszázezer magas képzettségű, erős hazaszeretet motíválta katona áll állandóan fegyverben (köztük nők is). Hadiiparuk egyike a legfejlettebbnek a világon. Részleteket nem ismerünk, de valószínű, hogy az ország nukleáris triásszal is rendelkezik. (Háromágú katonai erőstruktúra.) Az erős önvédelmi lehetőségek mellett az Egyesült Államok minden válságos helyzetben kiáll Izrael mellett.
3. Elképzelhető egy arab–izraeli egymás mellett élés?
Igen, elképzelhető, de a jelen helyzetben ez csak egy kényszerhelyzet. Mindkét oldal lényegesen meg kell változtassa a másikról alkotott ellenséges világképét. A vallási ellentéteket ki kell kapcsolni, mindenki éljen a saját hite szerint, de a politikai és gazdasági együttműkédésre ez ne legyen befolyással. Izrael közvetlen szomszédai hosszú távon gazdasági és társadalmi hasznot élvezhetnének a zsidóság közelségének köszönhetően.
4. Miért nem lehet nekünk, keresztényeknek közömbös a zsidóság sorsa?
Ha elfogadjuk a teológiai tanítást és ezen felül azt is, hogy Jézus egy történeti személy, akkor nem tagadhatjuk, hogy a kereszténység alapgondolatai zsidónak született személytől származnak. Valószínű, hogy Jézus valójában meg szerette volna reformálni a zsidó vallást, és csak kereszthalála indította el az új vallást. Ha kilépünk a szekularizált világba, számszerű tények bizonyítják, hogy a nyugati kultúra milyen nagy mértékben lett gazdagabb a zsidóság jenlelétével. Régóta és sokan keresik a választ, mi a zsidóság sikerének a titka. A sokrétű teória közül egyben mindenki egyetért, miszerint a zsidó vallás tanulásközpontú. Talán a fölény, hogy a zsidók a befogadó népnél a legtöbb esetben többre vitték, az egyik fő oka az antiszemitizmusnak. Lássunk számokat. Az alig 15–16 milliós zsidóság eddig 170 Nobel-díjast adott a világnak. De elképzelhető a nyugati politika Noam Chomsky, Heny Kissinger nélkűl, vagy a tudomány Einstein, Frued, Teller Ede, Nuemann János nélkül? Mindenütt ott voltak, ott vannak, ezt mi magyarok tudjuk a legjobban, akik a németek után a leggyalázatosabban elbántunk velük.
Bárhogyan filozófálunk, a kereszténység és az antiszemitizmus ellentétben állnak egymással, és most, hogy a zsidó államot megtámadták, és az arab világ nem ismeri el Izrael létjogsúltságát, el kell döntenünk, melyik oldalon állunk.
4. Félhetünk-e egy vallásháborútól, vagy a civilizációk összecsapásától?
Erre a kérdésre a rövid és határozott válasz, hogy igen, jogunk van félni, mert ez a háború már régen elkezdődött.
A keresztények üldüzése Afrikában, Ázsiában, de a világ többi részén is, a XXI. század elején ijesztő arányban megnőtt, ezt számos tanulmány, könyv igazolja, pontos statisztikával. Európában még nem beszélhetünk a kereszténység üldözéséről, csak nagymértékű keresztényellenességről. A problémát nem vesszük elég komolyan, igaz, Európában az iszlám térhódítása feleslegessé is teszi a kereszényüldüzést, hiszen az eddig keresztény Európában az őshonos lakosság rövid időn belül kisebbségbe kerül. S. P. Huntington 27 évvel ezelőtt a civilizációk összecsapásáról ír, és ez ma igazoltnak látszik. A keleti ortodox civilizáció és a nyugati euroatlanti kultúra törésvonala éppen Ukrajna, ott már zajlik háború. Az iszlám pedig Izraelnél ütközik a még erős zsidó-keresztény civilizációval. Mindegy, hogy vallásháborúról, vagy civilizációk háborújáról beszélünk. Benne vagyunk!
Huntington analizál, de megoldást is keres. Erről majd bővebben.
Hozzászólások