Hitélet

„Isten üdvözítő kegyelme megnyilvánult minden ember számára, és arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal. Éljünk becsületesen, buzgón és szentül ezen a világon.” (Tit 2, 11–12)

Ma, vízkereszt ünnepén a katolikus templomokban kezdődött szentmisék előtt az oltár közelében vagy az előcsarnokban felállított, vízzel telt hordóknál a pap elmondta az ilyenkor szokásos könyörgést, amiben Isten áldását kérte a sóra és a vízre, amit az emberek, a hívek naponta használnak.

Borossebes magyar népe, református közössége immár harmadszor ünnepli temploma felépítésének kerek évfordulóját. A mai református templom 1813-ban épült, valószínű az ezt megelőző időben is volt helye az istentiszteletnek.

A Magyar Unitárius Egyház 2013. január 13-án, vasárnap, a vallásszabadság napján ünnepi megemlékezést szervez.

„Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden Ő parancsolatát, amelyeket én parancsolok ma néked: akkor e földnek minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az Úr, a te Istened…” (5. Mózes 28, 1)

„A csillagot meglátva, nagyon megörültek, bementek a házba és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincses zsákjaikat, ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” (Mt. 2, 10–11)

Az új esztendőben is az evangéliumot hirdeti a kéthetente megjelenő református újság, új és megszokott rovataival, a keresztyén ember hitét és életét érintő témáival.

„Kincset gyűjt magának, aki megbecsüli anyját, aki pedig tiszteli apját, örömét leli gyermekeiben. Amikor imádkozik, meghallgatást talál. Aki becsüli apját, hosszú életű lesz. Aki szót fogad apjának, felüdíti anyját.” (Sir. 3, 5–6)

Hagyományokban és jelképekben egyik leggazdagabb ünnepünk a karácsony. A meghitt fénnyel égő gyertyák, a szóban vagy dalban kifejezett jókívánságok, az ajándékozás szokása, a betlehemezés mind az isteni és emberbaráti szeretet megnyilvánulása.

Az első advent,azaz Jézus Krisztus földre jötte a történelemnek egy Isten által jól meghatározott idején történt. Bálám jövendölése után 1500 évvel ragyogott fel a betlehemi csillag. Ezt látták a keleti bölcsek. Eljött e földre, hogy élete érettünk égjen el Isten oltárán.

Kedves Testvéreim! Istennek adjunk hálát, hogy kegyelméből ebben az évben is megérhettük az advent, a várakozás idejét. Bár örök várakozásban élünk, ez a Karácsony előtti négy hét mégis kiemelkedő, akárcsak a Húsvét előtti böjti hetek.

Az evangéliumban megörökített tudósításban népszámlálás parancsáról is olvasunk. Az ókori világ hatalmas ura, a római császár kíváncsi volt, hányan élnek birodalmában. Elrendeli, hogy mindenki menjen oda, ahol született, hogy számba vegyék.

„Föllép és legelteti nyáját az Úr erejében az Úrnak, az Ő istenének fenséges nevében. Akkor biztonságban élnek, mert hatalmát kiterjeszti egészen a Föld határáig: és ez lesz a béke.” (Mik 5, 3–4)

A modern ember nem meri elfogadni Isten mennyei irányítását a mindennapi életben, de minden gondolkodás nélkül rábízza magát utazás közben arra a 24 műholdra, melyek működtetik a globális műholdas helyzetmeghatározó rendszert.

„Harmatozzatok egek onnan felülről, és ti felhők hullassátok közénk az Igazat. Nyíljék meg a föld és teremje az Üdvözítőt!” (Iz. 45, 8)